Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de nincs kedved hozzá. Nyűgösnek és hasztalannak érzed, keresed a kifogásokat és szomorúan veszed tudomásul: rutinná vált az istentiszteletre járás. Ha ehhez hasonló gondokkal küzdesz, új rovatunkat neked találtuk ki. A Hangolódó-sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Mai válogatásunkat Bradák Soma készítette, aki a Szabó Benedek és a Galaxisok, a Platon Karataev és a nemeček dobosa.
Noha játszottam dicsőítő zenekarban is korábban, lelki életemre szinte mindig az úgymond „világi” zenék gyakorolták a legnagyobb hatást. Most ezekből úgy próbáltam válogatni, hogy minél szélesebb érzelmi-hangulati-tartalmi spektrumot lefedjenek, miközben a jelenlegi önmagamhoz legközelebb álló zenei és lelki világ jelenjen meg.
Vannak direkten bibliai témákat feldolgozó vagy biblikus utalásokkal dolgozó dalok, mint Johnny Cash, Nick Cave, a Slim Cessna's Auto Club vagy a Wovenhand számai, melyeknél mondjuk a dicsőítő zenékkel ellentétben a zene a szöveggel egyenlő szinten jelenik meg. Bekerültek olyanok is, amik keresztény gondolatokkal rokon szövegvilággal operálnak, itt például Sufjan Stevens, a Bajdázó vagy a Raconteurs dalaira gondolok. Végül hallhatók olyan opuszok is, amik egy hangulat, érzés vagy fogalom zenei megformálásával tűnnek ki (szomorúság, öröm, megelégedés, lelki élet, istenélmény).
Remélem, hogy mindenki talál legalább egy olyan dalt, ami ad valamit számára.