– A Somogy megyei Tabról származol. Miért választottad a teológiát, a lelkészi pályát?

– Szigethy Szilárd és felesége, akikhez hittanórára jártam, nagyon nagy hatással voltak rám. Egyre inkább bevontak az ifjúsági órákba, ifitag lettem, majd segíteni kezdtem a vasárnapi gyermekórákban. Az ő ajánlásukra jelentkeztem a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumba, ahol szintén nagyon jól éreztem magam. Először hittan- és testnevelő tanár szerettem volna lenni, de az utolsó pillanatban elhívást éreztem, és tudtam: a lelkész szak lesz az én pályám, így a felvételin csak azt jelöltem meg.

– Hogyan jellemeznéd a 21. század egyházát?

– Ma komoly hangsúlyt fektetünk az ifjúságra, és ez mindenképpen pozitív, hiszen a fiatalok a jövő egyháza. Belőlük tudunk építkezni. Örülök, hogy az ökumené egyre érezhetőbb, hiszen ha a kereszténység mindinkább összefog, akkor biztos, hogy erősebb lesz. Lényeges a diakónia is, hiszen ott lelkileg és testileg is tudjuk segíteni a rászorulókat.

– Ma is foglalkozol az általános iskolás korosztállyal, valamint a budavári gyülekezet ifivezető-képzésében is segítesz, illetve részt veszel. Mivel lehet ma megszólítani az ifjúságot?

– Ha valaki érzi, hogy felelőssége van, akkor sokkal szívesebben jön a gyülekezetbe. Fontos, hogy a fiatalok feladatokat kapjanak! A vizualitás ma egyre meghatározóbb, így jó, ha az igehirdetésen vagy a gyülekezeti alkalmakon vetítünk is. A fiatalok, főleg a gimnazisták szeretnek vitázni. Ezért az ifiórákon olyan feladatokkal foglalkozunk, amelyeknél akár csoportosan, akár egyénileg, de érvekkel kell bemutatniuk az álláspontjukat. Ez nemcsak gondolkodásra ösztönzi az ifjúságot, hanem igazán fellendíti az órák hangulatát is.

– Tagja vagy a teológia hallgatói önkormányzatának. Miért fontos számodra ez a közösség?

– A hallgatói önkormányzat egyrészt a hallgatók érdekeit védi és képviseli, másrészt kifelé is nyit. Egyre több egyetemmel vesszük fel a kapcsolatot. Az utóbbi időben a református teológusokkal a legszorosabb az együttműködésünk. Tavaly az egyetem kerti partijára is meghívtuk őket, mi is megyünk hozzájuk.

– Mely területek váltak különösen is jelentőssé számodra a teológián?

– Mivel az utóbbi időben elsősorban az ifjúsággal foglalkozom, valamint mert gyakorlatias ember vagyok, a gyakorlati teológia áll hozzám a legközelebb. Sokszor látom, a teológusok nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy teológiailag épüljenek. Ezt én is fontosnak tartom, viszont ahogy kikerülünk egy gyülekezetbe, egyből a gyakorlatiasságra lesz szükségünk. Ezt a pszichológia–poimenika–homiletika tanegység segíti.

– A vizualitásnak nagy szerepe van az életedben. Az egyetem eseményeit is mindig megörökíted…

– A fotózás olyan hobbim, amely itt, a teológián arra is jó, hogy egyrészt megmutassuk a fiataloknak az egyetemi életünket, esetleg kedvet is adjunk nekik a jelentkezéshez. A fotók ezenkívül a gyülekezet tagjainak is szólnak, akik ezáltal is megismerhetnek minket, és az idősebbek láthatják, hogy a fiatalabb generáció már ott van a teológián.

– Melyik bibliai ige a meghatározó számodra?

– „De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” (Ézs 40,31) Ez volt a konfirmációs igém is. A sok feladat között ez az ézsaiási szakasz az, amely által meg tudok újulni, erőt tudok belőle meríteni.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 5–6. számában jelent meg 2018. február 11-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.