Alsószeli a Felvidéken található mintegy 2050 lakosú magyar falu. Evangélikus szempontból azért jelentős, mert itt szolgál a Szlovákiai Ágostai Evangélikus Egyház egyetlen hivatalosan is magyar ajkú lelkésze, Nagy Olivér. A helyszín is jelképezi, hogy a Magyar Evangélikus Tanácskozó Testület (METT) számára fontos, hogy hogyan élnek diaszpóra helyzetbe kényszerült tagjai, hogyan tudja támogatni azokat a magyar evangélikusokat, akik szeretnék anyanyelvükön hallgatni Isten igéjét, és szeretnék gyermekeiknek is továbbadni hitüket, magyar identitásukat.

A tanácskozó testületi ülés Szemerei János püspök áhítatával kezdődött. A püspök elmondta, hogy sokak véleményével ellentétben lehet élni távkapcsolatban. A távkapcsolat titka az, hogy a fizikai távolságnál nagyobb a lélekben való összetartozás érzése. Azt reméljük, hogy ezt élhetjük át a METT találkozón is, mert nagyon fontos lényegi kérdésekben összetartozunk – hangzott el az igehirdetésben.

Az áhítatot követően Adorjáni Dezső Zoltán a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke köszöntőjében rávilágított, milyen sok kapcsolódási pont van Erdély és a Felvidék között: a két első erdélyi szász, illetőleg német evangélikus püspök felvidéki származású volt: Paul Wiener és Matthias Hebler személyében. De a két akkor hivatalosan is összetartozó országrész jelentőségét erősíti az a tény is, hogy 1552 után, a török hódoltság alatt a Dunamenti, dél-magyarországi evangélikus gyülekezetek gyakorlatilag megszűntek, az evangélikusság a Felvidéken és Erdélyben maradt fenn, egészen a 18. század elejéig. Kivételt ez alól csak a Dunántúli Egyházkerület képezett.

Végül Nagy Olivér házigazda lelkész számolt be a felvidéki evangélikusság helyzetéről. Míg ő Nyugat-Szlovákiában, addig a sajógömöri régióban Lóczy Tibor és a Magyarországról kiküldött két lelkésznő, Dechertné Ferenczy Erzsébet és Bálintné Varsányi Vilma végzik a magyar szolgálatokat. A lelkész elmondta: a felvidéki evangélikusok számára a megmaradás a kérdés. Meg kell erősíteni a szolgálatot, mert ők evangélikusok akarnak maradni és magyarok, de kevés az idejük. Szükség van szolgálattevőkre és anyagi támogatásra. Utóbbit a Magyar Állam kis részben biztosítja is a Petőfi Sándor Program és más támogatási formák keretében, de ahhoz, hogy az erőforrásokat le tudják hívni, lelkészekre, elhivatott világi szolgálókra van szükség. A felvidéki magyar közösség nagy része meg akar maradni a magyarságában, de számukat illetően nehéz pontos adatot mondani. Az 1990-es népszámlálás 14.000 fő magyar evangélikust számlált. Mára mintegy 8000 főre tehető a számuk. Huszonnyolc településen van magyar nyelvű igei szolgálat vagy átjáró lelkésszel (pl. Nagytárkány, Százd, Ipolyszakállas, Révkomárom), vagy kiköltözött lelkésszel (Sajógömör, Hosszúszó), vagy magyar ajkú lelkész szolgálatával.  2006 óta, a MAEK (2013-óta METT) megalakulása óta van együttműködés a felvidéki gyülekezetek között: országos missziói nap és tábor formájában. De nagyok a nehézségek is: a kis számok és a nagy terület aránya nehezíti a munkát. Nem mindig könnyű a saját országuk anyaegyházának lépéseit sem megérteniük. Pozitív diszkriminációra lenne szükség a közösség megerősítéséhez. A szlovák egyháznak sem jó, ha fogynak a tagok. Nem anyagi segítségre van elsősorban szükség, hanem arra, hogy ne gátolják a munkát. 

A Tanácskozó Testület számos más kérdést is tárgyalt a két nap során: méltatták Nemzetpolitikai Államtitkárság Kőrösi Csoma Sándor Programjának lehetőségeit, amelynek keretében harminc egyházi ösztöndíjas utazhat kilenc hónapra a diaszpóra magyarság gyülekezeteibe az ottani munkát támogatandó. De a külhoni magyar evangélikusok is számos alkalommal pályázhattak az államtitkárságnál, illetőleg a Bethlen Gábor Alapnál is programok támogatására, megvalósítására, kisebb felújításokra.

Ez az együttműködés nyilvánult meg abban is, hogy az ülés másnapján a Tanácskozó Testület vendége volt dr. Szilágyi Péter a Nemzetpolitikai Államtitkárság miniszteri biztosa, aki különösen is közel áll az evangélikusokhoz, mert a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban végzett és ezt soha nem hallgatja el. A miniszteri biztos megköszönte a diaszpóra és külhoni magyar evangélikusok nemzeti identitásőrző munkáját és elhivatottságát. Számos, az államtitkárság által indított programban, támogatásban vehettek részt a külhoni evangélikus egyházak és közösségek Erdélyben, a Felvidéken, Délvidéken, de Nyugat-Európában is, mint táborok támogatása, részvétel a Diaszpóra Tanács munkájában, épületfelújítások, jelenlét a Határtalanul programban. Reménység szerint a jövőben a MEE is kaphat ilyen irányú, a határokon átnyúló együttműködést elősegítő támogatást majd a magyar államtól, hogy elősegítse a külhoni és diaszpóra magyar evangélikusság megmaradását.

Az ülés végén a jövőbe vetett hit bizonyítékaként a testület tagjai méltatták, hogy Szlovéniában friss erővel indult el néhány éve a magyar ajkú evangélikusok szolgálata: Mitja Andrejek és felesége, Andrejek-Győrfi Judit a Szlovéniai Evangélikus Egyház keretében végzi lelkészi szolgálatát a muravidéki magyar evangélikusok között. A két egyház együttműködése nagyon jó, és ezt érzik a lelkészek is. A következő METT ülés ezért Szlovéniában lesz, nagy valószínűséggel Muraszombatban.

Áldás legyen a testület tagjainak szolgálatán. Végül még egy jó hír: május végére az Alsószeli Önkormányzat lebonttatta az evangélikus templom előtti villanyoszlopot vezetékkel együtt. Talán mégis elindult valami, amit csak a kegyelemnek köszönhetünk.

A szerző a MEE Ökumenikus és Külügyi osztályának vezetője.