A legnagyobb csoda. A tér-idő-anyag világában élő, Istentől elszakadt ember számára nincs nagyobb csoda annál, mint amikor az Örökkévaló megszólítja, megtéríti és újjáteremti. Értelmünket, várakozásainkat meghaladó ajándék ez. Hitünk alapja Isten cselekvése, ez az a szikla, amelyen életünk háza felépül. „…így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos…” (Ézs 9,5) Minden különlegesnek látszó, embereket lenyűgöző testi gyógyulásnál nagyobb csoda az életváltozás, a bűnbocsánat, az újjászületés. Ugyanakkor átélhetünk a hétköznapi életben olyan eseteket, amelyekre csak az isteni beavatkozás ad magyarázatot.

Jól imádkozott. Ambuláns műtétre érkeztem. Mivel tartottam a beavatkozástól, fizetős megoldást választottam. Felvettem a következő havi fizetésemet is. Természetesen mint minden hívő, én is imádkoztam gyógyulásért, de nem volt nagy reménységem az ügyben. Levetkőzve felfeküdtem az asztalra, rám irányították az erős lámpákat, az orvos és két asszisztens az injekció beadása előtt még utoljára megvizsgáltak. Keresték az eltávolítandó elváltozást, de nem találták. A doktornő így szólt hozzám: „Szeverényi úr, jól imádkozott. Eltűnt, amit műteni akartunk. Ilyen a harmincéves praxisomban nem fordult elő. Öltözhet, mehet haza.”

Délelőtti napsütésben sétáltam hazafelé a Margit hídon, hálával a szívemben és a pénzzel a zsebemben.

Ajándék iroda. A rendszerváltás után ifjúsági lelkészként a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) szervezőtitkári feladatát is elláttam. Az angyalföldi parókia egyszobás lakásába fogadott be minket a gyülekezet négy gyermekünkkel. Ez volt az irodánk is.

Az európai KIE küldötte csöppnyi konyhánkban tartott velem munkamegbeszélést. Kicsi műanyag széken ült, így tárgyaltuk végig a harmincnyolc pontos listát, amelyet ő állított össze. Az értekezlet végén javasolta, hogy imádkozzunk egy irodáért. Megtettük. Néhány nap múlva egy ismeretlen néni felkeresett, és felajánlotta száztíz négyzetméteres budai lakását az ifjúsági misszió céljaira. Így lett évekre irodája, közösségi tere az induló KIE-munkának. Még jelképes bérleti díjat sem fogadott el Olga néni.

Később szintén ő keresett meg, amikor már egy budai gyülekezetben szolgáltam, azzal, hogy egy összeget szeretne adni valamilyen jó célra. Éppen akkor kaptunk az önkormányzattól a katolikusokkal együtt egy használaton kívüli orvosi rendelőt családsegítés céljára. A rezsit nekünk kellett fizetni. A gyülekezetnek nem volt tartaléka, esély sem volt arra, hogy a presbitérium megszavazzon több százezer forintot erre a célra. Ekkor érkezett Nyírő Olga nénitől a felajánlás: háromszázezer forint. Pont ennyire volt szükségünk.

Nem száz, hanem százezer. A nagy gyülekezetnek üres volt a kasszája. Ugyanakkor halaszthatatlan karbabantartó és épületfejlesztő munkákat kellett elkezdeni. A fizetés sem volt elég négy gyermekünk neveléséhez. Azért sem, mert ellentétben a legtöbb gyülekezettel, itt nem tudták vállalni a szolgálati lakás rezsijét. Utcai szociális munkát végeztem a gyülekezeti szolgálat mellett, hogy kiegészüljön jövedelmem.

Egy napon pénztárosunk jelezte, hogy száz schilling adomány érkezett. Ránéztem én is a banki értesítőre. Meglepve vettem észre, hogy nem száz, hanem százezer az összeg. Az adományozó nevét azóta sem tudom. Ezzel a pénzzel el tudtuk kezdeni a munkákat, ehhez már szívesen adakozott a gyülekezet, és tudtunk pályázni is.

Negyven önkéntes. Hasonló áldásokat élünk át az Evangélikus Missziói Központban is. Bevételeink jelentős része adományokból áll. Kapunk támogatást egyházunk költségvetéséből is, de mivel az éveken át tartó finn és norvég segítség lejárt, létünk az adományoktól függ. Előző év végén másfél millió forint mínuszunk volt, mégis sikerült nullszaldóval zárni az évet.

Hálásak vagyunk a negyven önkéntes munkatársért, akik tizenöt éve díjazás nélkül segítenek a programok szervezésében, a cikkírásban, a korrektori és szerkesztőbizottsági munkában. Hálásan köszönjük a pénzbeli adományokat is. Így tudunk szolgálni erőtlen gyülekezetek felé határon innen és túl.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 5–6. számában jelent meg 2019. február 10-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.