„A család spirituális valóság” – fogalmazott Bagdy Emőke előadásában. Mint ahogy a pszichológus kifejtette, megváltozott világunkban nemcsak a rend tisztelete, az alapvető normák megbecsülése került veszélyben, hanem a filozófia alapvető hármas kérdése – „honnan jövünk, hová tartunk és miért élünk?” – vált sokak által értékevesztetté. Az értékes élet éléséhez tudnunk kell, hogy „az ember nem véletlen műve. Kutatnunk kell a választ arra, hogy miért élünk. Ugyanakkor látni kell, hogy valami történt a világban, olyan folyamatok nyernek teret, melyek ellentmondanak mind a vallási normáknak, mind a tudomány által igazolt felméréseknek. Merjük felvállalni, hogy az Isten nélküli filozófia alapvetően belső szerkezet nélküli – hiszen csak az emberi, manipulatív és változó törvények irányítják –, így következménye a depresszió. Ez az életszemlélet nem adja meg, hogy mi az élet értelme.” Az értékvesztéssel szemben Bagdy Emőke kiemelte, hogy „az a filozófia, ami helyet ad annak, hogy nem véletlenül születtünk, az egyúttal utat mutat és segítséget nyújt arra, hogy az ember kapott képességeit hogyan használja ahhoz, hogy teljes életet élhessen.”
Az előadó hangsúlyozta, hogy a nagy vallások szabályaiban megvannak azok a parancsok, amiket ha elfogadunk, az életminőségünk a megfelelő normában lesz: „Amint kikapcsoljuk az élettörvény alapvető elemét, akkor történnek a problémák, hiszen így végképp kiesik a kezünkből az igazság lehetősége. Ha az ember mondja meg hogy mi a jó, akkor minden relativizálódik. Ebből következik, hogy minden szabadnak nevezhető, az is, mely ellentmond az isteni döntésnek” – fogalmazott a professzor emeritus, aki kitért arra, hogy a manipuláció nemcsak etikai értelemben érzékelhető, hanem a tudományos eredmények közlésében, értelmezésében is. Az előadó kiemelte, hogy az isteni útmutatás követése az ember lehetősége, hiszen „a törvény dolga, hogy leképezve az egészséges élet szabályait konszenzusra törjön.”
A párkapcsolat, család vonatkozásában a pszichológus hangsúlyozta, hogy „ az élethez férfi és nő szövetségére van szükség. Férfi és nő úgy talál egymásra, hogy létrehozza azt a »mágnesességet«, mely jövőt, életet ad...” Ennek a szövetségnek az eléréséhez azonban felnőtté kell válni. „Felnőtt az az ember, aki tud adni, elköteleződni, felelősséget vállalni. A felelősséget vállaló ember nemcsak másokért, hanem őseiért is felelősséget vállal, azaz sáfára a hagyománynak, így képessé válik arra, hogy visszaadjon valamit abból, amit kapott” – fogalmazott Bagdy.
Bizonyos szerepek csak azáltal jöhetnek létre, ha elfogadjuk a normarendszer általi működést. Ez vonatkozik az anya és apa szerepre is. A házasság meghatározásánál a pszichológus hangsúlyozta, hogy azt értjük, hogy „ férfi és nő kapcsolatából felismerve az alapvető határokat gyermeket nemzünk. A liberális világ azzal a címmel, hogy változott a világ ennek ellentmond. Mindent lehet, de ne felejtsük el, hogy mindennek következménye van. Tudatosítsuk: az értékeket kizáró norma deviáns társadalomhoz vezet.” Bagdy Emőke kiemelte, hogy ma olyan destruktív folyamatnak vagyunk részesei, amiben „cinkos aki néma.” Meg kell fogalmaznunk, ki kell alakítanunk, hogy mit gondolunk az életről, így a „küldetéstudat nem csak a munkában, hanem nemi-, családi és szociális szerepünkben, is szükséges. Ha nincs meghatározott képünk, lelki gerincünk, akkor minden futó irányzat elfújhat. Amennyiben szilárd a hitrendszerem, akkor arra minden ráépülhet, így célokat láthatok, és a reménység izomzatával naponta tréningezhetek” – fogalmazott a professzor emeritus. A Károli egyetem oktatója hangsúlyozta, hogy a páli szeretetparancs – a hit remény szeretet hármasa – olyan megtartó erő, melynek követésével elérhetjük az ember általi személyes célt: szeretve legyünk, szeressünk, a szeretet kapcsolat összekössön minket.
Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! című kötetére utalva, arra a kérdésre, hogy mi a lelki erő Bagdy Emőke kifejtette: „Az élni akarás tudatos ereje. Az, hogy a nehézségeket megküzdöm, vállalom, de úgy, hogy tudom, hogy mindezt miért teszem.” A professzorasszony előadása végén hangsúlyozta, hogy „a boldogság- és egészségpszichológia ugyanazt üzeni: ha fellazítjuk a fogalmakat, akkor egyre kevésbé lehet megmondani, hogy mi a biztos. A szabadság rend, ami a vallott hit szolgálatát jelenti, míg a rend elutasítása káoszhoz vezet. Felelősségünk a visszatalálás és mások segítése.”