„Csak az lehet boldog, aki / jó is – mondja a Zsoltár. / De ki lehet Zsoltár?” – olvashatjuk a provokatívnak is tűnő gondolatot Vörös István I. zsoltár című versében. Mit jelent ma a Zsoltárok könyve? Lehet újjáformálni, átalakítani a szentírási szöveget? Évezredeket átölelő beszélgetés résztvevői lehettek a Szélrózsa résztvevői, amikor költő és teológus ült egy asztalhoz, hogy a Zsoltárok könyvéről teológiai, kultúr- és eszmetörténeti disputát folytassanak.

A disputapartnerek egyetértettek abban, hogy az első lírai műveknek is tekintett zsoltárok világa nagyon sokféle. Verebics Petra, az Evangélikus Hittudományi Egyetem doktorandusza rámutatott arra, hogy az egyes zsoltárok számos módosuláson mentek át, többet akár politikai célból is átformáltak.

A felolvasásokkal színesített dispután a jelenlévők megismerhették a vörösi zsoltárok keletkezésének történetét, valamint rájöhettek arra is, hogy „minden zsoltár vers, de nem minden vers zsoltár”. Így jutottak el a beszélgetőtársak a panasz-, áldó- és átokzsoltároktól egészen a Budapest zsoltárig...

A beszélgetés teljes terjedelmében itt hallgatható meg: