John Wesley, az angol reformáció nagy alakja az amerikai metodista közösségeknek küldte használatra azt a liturgiát, amely a vezérfonala volt a hagyományosan október utolsó vasárnapján megrendezett ökumenikus istentiszteletnek. A liturgia szövegében az évszázadok során megérlelődött ősi keresztény szövegek, imádságok és hitvallások hordozzák az úrvacsorában a közösség részévé váló Jézus Krisztus szabadító üzenetét. Az együtt mondott évezredes liturgiai szövegek megerősítették és hitelessé tették a teremben jelen lévő egyházi vezetők, laikus elöljárók és egyháztagok közösségét a korábbi generációk üldöztetésekben és nehéz élethelyzetekben életet jelentő hitét megjelenítve.

Papp János igehirdetésében a magyarázott ószövetségi szakaszban felhangzó hatalmas prófétai ígéret kapcsán az egymás mellett élő generációk felelősségét emelte ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy az idősebbeknek és a középkorúaknak kezdeményező szerepet kell magukra vállalva kell munkálkodniuk azon, hogy a gyorsan változó környezetben az eltérő életkori sajátosságok és szokások mellett is szeretetben értsék meg egymást a nemzedékek.

Az estet a vendéglátó metodista gyülekezet szokása szerint közös teázás zárta, így a jelenlévőknek alkalmuk volt az ige szavára reagálni, a nemzedékek és felekezetek közötti párbeszédet gyakorolni.