Balog Zoltán elmondta, a bizottság készíti elő a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából 2017-ben tartandó ünnepi rendezvényeket. Mint mondta, a reformáció része az egyetemes magyarságnak és az egyetemes európai művelődéstörténetnek. Utalt arra is, hogy Orbán Viktor a Magyarországi Evangélikus Egyházzal csütörtökön Budapesten szerződést kötött a győri és a budapesti Insula Lutherana elnevezésű épületegyüttesek megújításáról.

Az idén hárman kapták meg a Károli Gáspár-díjat, amelyet Balog Zoltán és Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi, civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára adott át. Elismerésben részesült Berkesi Sándor, a debreceni kollégium kántusának karnagya, Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára és A. Molnár Ferenc nyelvtörténész.

A díjazottakat köszöntve a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a kitüntetettek a zene újítását, az egyház történetét és a nyelvészetet hozták a nemzeti kultúrába. Hangsúlyozta: a kultúra és a keresztény, illetve a protestáns hit összetartozik, mert nincs protestáns hit kultúra nélkül, és a kultúra is szegényebb lenne, ha nem foglalná magában a protestáns hitet. Megjegyezte: igazi tudomány és tudományosság sincs Istenbe vetett hit nélkül.

Balog Zoltán kitért arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia egyik korábbi, evangélikus elnöke, Szentágothai János munkássága - akinek születése 100. évfordulóját ünneplik az idén - is bizonyságát adja, hogy a természettudományok hittel művelve sokkal több inspirációt adnak az embernek.

Károli Gáspárt idézve rámutatott: „nem csak azt akarja Isten, hogy papok olvassák a Szentírást, hanem azt is akarja, hogy az Ó- és az Újtestamentum könyvei minden nemzetségnek nyelvén legyenek, és azokat olvassák (...) mindenek, szegények, gazdagok, kicsinyek és nagyok, férfiak és asszonyok." 

Bogárdi Szabó István református püspök laudációjában Berkesi Sándorról, a debreceni kollégium kántusának karnagyáról azt mondta: abban, hogy a magyar protestáns éneklés tényleg a kultúra részévé vált, elévülhetetlen érdemei vannak. Majdnem öt évtizedes munkája során "az együtténeklés felülmúlhatatlan nagyszerűségét" tanította meg nemzedékek ezreinek szerte a világon - tette hozzá.

Fabiny Tibor, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára méltatásában arról beszélt, hogy a kitüntetett Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára 1988-ban végzett latin-ógörög szakos bölcsészként, 1991 óta tanított óraadóként görög nyelvet, 1995-től viszont tanársegéd lett az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyháztörténeti Tanszékén. Itt 1999-ben lett egyetemi docens, 2000-ben tanszékvezető, 2004-ben egyetemi tanár, 2006-tól 2010-ig pedig az egyetem rektora. Az egyetem doktori iskolájának törzstagja, eddig két doktorandusza szerzett tudományos fokozatot. Csepregi Zoltán kutatási területe a 16-18. század európai eszmetörténete és hazai egyháztörténete, különösen a filológiai eszközökkel megközelíthető témák. Kora újkori latin és német szövegeknek nemcsak kiadásával, hanem fordításával is foglalkozik. Csepregi Zoltán kutatási területe a 16-18. századi európai eszme- és egyháztörténet. 1998-ban a Szegedi Egyetemen védte meg a magyar pietizmusról szóló disszertációját. 2001-ben a Károlin habilitált, 2011-ben nyerte el az MTA doktora címet, s ő a szerkesztője a 12 kötetre tervezett Luther-életműsorozatnak, amelyből eddig két kötet jelent meg. (A laudáció teljes szövegét a csatolt fájlban olvashatják.)

Kiss Jenő nyelvészprofesszor A. Molnár Ferenc nyelvtörténész, filológus munkáját méltatva közölte: a díjazott a magyar nyelvtörténetet kutatja, 1999-ben megjelent könyvének címe Anyanyelv-vallás-művelődés, ezenkívül pedig több kötete jelent meg az egyházi nyelv kutatása terén. A. Molnár Ferenc munkásságához tartozik a modern énekeskönyvek zsoltárainak összeállítása is.