– Hogyan tapasztalja, a ma embere milyen mélyen éli meg a Szentlélek kiáradásának ünnepét? 

– Az Apostolok cselekedeteinek klasszikus története azzal ér véget, hogy miután megtörtént a Lélek kiáradása, megkérdezik a jeruzsálemiek: „Mi akar ez lenni?” Nem értik ugyanis, amit tapasztalnak. Az elmúlt kétezer évben nem nagyon változott e kérdés aktualitása, sok embernek még ma is komoly gondjai vannak az ünnep értelmezésével. Többen úgy élik meg, eggyel több alkalom egy hosszú hétvége eltöltésére. Ezzel szemben úgy vélem, pünkösd többet érdemel, beszélnünk kell róla, a tartalmáról, a mélységéről, a gyökeréről.

– Karácsony vagy húsvét üzenete mindenki számára értelmezhetőbb: megszületett, majd megfeszíttetett és feltámadt Jézus. Pünkösd üzenete elvontabb? 

– Látszólag nagyon elvont, de úgy gondolom, itt azzal a „titokkal” állunk szemben, ahogy Istent megismerhetjük. A Lélek az az Isten, aki bennünk akar szállást venni, az ember attól lesz ember, hogy Isten a lelkét leheli belé. És az emberek ezen a ponton sokszor „lehúzzák a rolót”. Azt el tudják képzelni, hogy létezik fölöttünk valaki, a Teremtő Atya, vagy hogy eljön Jézus, aki értünk meghal és föltámad. Pünkösdkor viszont Isten belép az emberek életébe és olyan fordulatot hoz, mint kétezer éve Jeruzsálemben, amikor háromezren keresztelkedtek és tértek meg. Ez nyilván már az ember intim szféráját érinti, ami nem csupán egy ajándékozási vagy egy szép tavaszi ünnep, hanem mély, az egész egzisztenciánkat érintő, átformáló esemény.

– Bennünk kell elkezdődni valami újnak, amit sok ember könnyen kész hárítani azzal, hogy na ne, ennyire azért nem kell az én életemben Istennek ott lenni? 

– A Léleknek nincs önálló mondanivalója, talán ezért is vagyunk bajban vele. Az egyházi évben minden ünnep krisztusi ünnep, csak mindig máshová kerülnek a súlypontok. Pünkösd a beteljesedésé, az embereket szíven találta az Ige, majd a Lélek tüzével elindult a misszió, az evangélium terjedése, ami kétezer év alatt az egész világot átjárta.

– Tekinthetjük pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának? 

– Igen, hiszen akkor, ott megszületett a szentek közössége, az egyház. A koinónia – görögül közösség – az Újszövetség nyelvén azt jelenti, hogy részesedünk valamiből és részesítünk másokat. Elfogadjuk a Lelket, és amit kapunk tőle, megosztjuk másokkal. Amit megéreztünk, megtapasztaltunk Isten szeretetéből, azt próbáljuk továbbadni. Így indult el a tanúk áradata; volt, aki az életével fizetett, mint vértanú István, más, mint Pál, gyökeresen megváltozott életével tett bizonyságot. Az Apostolok cselekedetei története ma is íródik tovább, gondoljunk a kopt keresztény vértanúkra.

– Az elvont üzenet miatt veszett ki a pünkösdi csoda a köztudatból a szocializmus évtizedeiben? Hiszen a második világháború végéig számos népszokás kötődött hozzá a zöld ág otthonba vitelétől a pünkösdi király- és királynéválasztásig. 

– Míg a karácsony megfoghatóbb még a nem hívő számára is, ha szereti a gyermekeket, a családját, a karácsonyfa-állítást, az ajándékozást, és húsvéthoz is tapad az ősi tavaszünnep, addig pünkösdhöz nem köthetők ilyen momentumok, még akkor sem, ha pünkösd korábban egyben aratási ünnep is volt, ám ez a tartalma elsikkadt.

A CIKK A MAGYAR NEMZET HONLAPJÁN FOLYTATÓDIK.