Bevallom, nem hittem el, hogy ez még az én életemben ismét bekövetkezik, de látva, mi történik a keresztényekkel a Közel-Keleten, vagy éppen a franciaországi támadást, azt kell mondanom, ismét a mártírok kora jöhet el.

Beer Miklós váci püspök szavai ezek, akit Jacques Hamel francia jezsuita szerzetes tragikus halála kapcsán kérdeztünk. Hamel torkát mise közben vágta el július 26-án két muszlim fiatal az észak-franciaországi Saint-Étienne-du-Rouvray-ban. A támadás jellege egyértelműen keresztényellenes volt.

A terrorcselekmény éppen a Krakkóban megrendezett katolikus ifjúsági világtalálkozó idején történt. Természetesen Ferenc pápa is szólt Hamel haláláról, de ő kerülte a mártír, mártírhalál kifejezéseket, és a jelek szerint a támadás keresztényellenes élét is igyekezett enyhíteni, amikor arról beszélt: a világ háborúban áll, de ez nem vallások között, hanem erőforrásokért, pénzért, földért, befolyásért zajlik. A pápa ezzel még saját egyházán belül is kritikát váltott ki – de erre még visszatérünk.

Mindenekelőtt nézzük, hogyan vélekednek magyar egyházi emberek – Beer Miklós mellett Urbán József piarista szerzetes,  Fabiny Tamás  evangélikus püspök, Forrai Tamás jezsuita tartományfőnök, valami nt Heidl György eszmetörténész, a Pécsi Tudományegyetem tanára – Hamel atya haláláról és az egyház erre adandó válaszairól, migrációról és az iszlámmal való lehetséges párbeszédről!

Új vértanúságok kora

Ami Jacques Hamel mártíromságát illeti, ebben alig van vita megszólalóink között.

– Jacques Hamel atyát azért tartom mártírnak, mert nem egyszerűn rosszkor volt rossz helyen. Papot keresett a gyilkosa, és azért találhatott rá, mert Jacques atya nem véletlenül, hanem hatvan éve volt pap – mondja Urbán József piarista szerzetes. A budapesti piarista gimnázium jelenleg Rómában szolgálatot teljesítő egykori igazgatója szerint ugyanakkor nem mindegy, hogy ki mit hall ki ebből a tanúságtételből.

– A XX–XXI. században az új vértanúságok korát éljük, elég csak Gandhira, a német haláltáborban megölt lengyel ferences szerzetesre, Maximilian Kolbére vagy éppen Roger Schützre, a taizéi közösség 2005-ben meggyilkolt alapítójára gondolni – mondja a már idézett Beer Miklós. – Ez közel hozza minden keresztény számára Jézus kereszthalálát.

Fabiny Tamás, az Északi evangélikus egyházkerület vezetője szerint éppen a támadás egyértelmű keresztényellenessége okán fontos, hogy a katolikusokon túl mások is felemeljék szavukat az erőszak ellen. Emiatt nagyon szép gesztusnak tartotta, hogy francia muzulmánok Jacques Hamel meggyilkolása után katolikus miséken vettek részt együttérzésük jeléül.

– Természetesen mártíromságnak tartom Jacques Hamel halálát, ugyanúgy a hite miatt és szolgálata közben halt meg, mint mondjuk a salvadori halálbrigádok által meggyilkolt Oscar Romero vagy éppen saját lelkésznőnk, Andorka Eszter, akit egy olyan drogfüggő fiatal gyilkolt meg, akinek ő maga próbált segíteni – mondja Fabiny. – Ez modern mártíromság, és mindegy, hogy katolikus, református vagy evangélikus valaki, attól tartok, a terroristák szemében csak egy a lényeg: keresztény legyen.

Forrai Tamás jezsuita tartományfőnök szintén úgy látja, a meggyilkolt francia szerzetes mártír, amennyiben hitéért tudatosan szenvedte el a halált, főleg, hogy a szentmise bemutatása közben történt a gyilkosság.

Szabad vitatkozni a pápával

A pápa nyilatkozatait több egyházi fórumon is bírálatok érték, tudjuk meg Heidl Györgytől. Ez azonban, magyarázza a pécsi egyetem tanszékvezető tanára, természetes reakció. Ferenc pápa egyre gyakrabban nyilatkozik meg aktuális, politikai ügyekben, de ezek nem tekinthetők a katolikus egyház hivatalos álláspontjának, mert ilyen csak tanbeli és erkölcsi kérdésekben létezik. Heidl hozzáteszi: a pápa a menekültekkel, vagy éppen a „nem vallási alapon zajló világháborúval” kapcsolatos megnyilatkozásai nem teológiai értelemben csalatkozhatatlan kijelentések, ezért szabadon lehet vitatni őket.

– Ferenc pápa azt mondta Jacques Hamel meggyilkolása után, hogy vannak erőszakos katolikusok is, katolikus testvérgyilkosok, van családon belüli erőszak Olaszországban is – magyarázza Heidl. – Ez igaz, azonban ez más jellegű erőszak, amit nem lehet párhuzamba állítani olyan gyilkossággal, ahol kifejezetten azért vált valaki áldozattá, mert katolikus pap volt, az elkövetőket pedig radikális iszlám eszmék befolyásolták.

Az elbizonytalanodás, a félelem sok keresztény közösségben tetten érhető, tudjuk meg az általunk megkérdezett egyházi vezetőktől. Fabiny Tamás maga is érzi, hogy van olyan hívő, aki tart attól, a keresztényellenes terror Európában is elterjedhet. Ám szerinte egy egyházi vezetőnek, lelkésznek ebben az esetben azt kell hangsúlyoznia, hogy továbbra is kötelessége segíteni, az emberek felé fordulni. Ezzel részben arra a felvetésünkre reagál, hogy magyar egyházi vezetők részéről is elhangzottak már menekültellenes nyilatkozatok.

– Nem szabad, hogy az idegenellenesség erősödjön, nem szabad a gyűlöletnek teret adni, az egyháznak ebben a helyzetben az is felelőssége, hogy a populista, xenofób megnyilvánulásokkal szemben felemelje szavát – hangsúlyozza. – Én is elmondom, ahol csak lehet, hogy az Iszlám Állam, a radikalizmus nem egyenlő a muzulmán vallással, az arabok pedig természetesen nem egyenlőek a terroristákkal. A jó szándék persze nem kell hogy vakká tegyen minket. Azt szoktam mondani, erre a helyzetre is van egy ideillő krisztusi idézet: legyetek szelídek, mint a galambok, és okosak, mint a kígyók.

Forrai Tamás szerint viszont a pápa évek óta következetesen beszél arról, hogy háború van a világban.

– Háború a pénzért, természeti erőforrásokért – ahogy ezt most Krakkóban újra kiemelte. Ez a diagnózis. Az Iszlám Állam kapcsán is világosan látható, hogy a terrorszervezet sokkal több pusztítást végez saját muszlim környezetében, mint keresztény célpontokban.

A jezsuita tartományfőnök szerint a pápa az evangélium igazságát mutatja fel, amikor azt mondja, hogy a rászorulóval az irgalmasság testi-lelki cselekedetei szellemében kell eljárnunk, emellett pedig a helyzetre reagáló politikai döntéseket helyben, a politikusoknak és a választóknak kell meghozniuk.

A piarista Urbán József arra hívja fel a figyelmet, amit a francia püspökök is hangsúlyoznak: az egyháznak nem szabad sem megijednie, sem általánosítania, sem gyűlölettel reagálnia, még akkor sem, ha esetleg tart is újabb támadásoktól.

– Nem szabad engedni a félelemnek, és nem szabad olyat mondanunk vagy tennünk, ami a közösségeinkben a félelem erősödésével járna, ez nagyon nagy felelősség, erről beszél Ferenc pápa is sokszor.

Gyerekes reagálás

Francia egyházi vezetők ugyanakkor – nemcsak keresztények, hanem muzulmánok, sőt buddhisták is – a támadás után közös, nyílt levélben kérték Francois Hollande köztársasági elnököt, hogy vezényeljen ki rendőröket, katonákat templomok, imahelyek, vallási intézmények védelmére. A lépés értetlenkedő reakciókat váltott ki: Franciaországban mintegy ötvenezer ilyen intézmény van, amelyeknek egyszerűen logisztikai képtelenség lenne a folyamatos fegyveres őrzésük.

Az általunk megkérdezett egyházi vezetők sem kérnének hasonló megoldásból. Beer Miklós egyenesen úgy véli, gyerekes reagálás lenne, ha mostantól katonákkal, fegyveresekkel védnénk a templomokat.

– Én biztosan nem akarok majd rendőrök vagy katonák sorfala között bemenni a templomba misét celebrálni. Jézus megmondta: ki kardot ragad, kard által vész el. Vagy éppen idekívánkozik a „ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel!” parancsa is. Jézus még a kereszten is gyilkosai bocsánatáért imádkozott, az egyháznak sem lehet más útja.

Urbán József szerint természetesen figyelni kell a biztonságra, a templomok, a papok személyes biztonságára is. De ez alighanem csak addig terjedhet, amíg nem akadályozza az evangélium átadását.

– A pápa esetében talán már megszoktuk, hogy mindenhová biztonsági őrök kísérik, mert tisztában vagyunk a személyes fenyegetettségével – mondja. – De emlékszem, amikor annak idején Szent II. János Pál pápa az egyik útján egymást követően látogatott el Mexikóba, aztán az Egyesült Államokba, sokan megjegyezték, hogy Amerikában a biztonságra hivatkozva teljesen elszigetelték a hívektől, míg Mexikóban lehetősége nyílt a személyes találkozásokra. Utóbbinak kell jellemeznie az egyházat ezután is: hiába bármely fenyegetettség, nem mondhatunk le a közvetlen, személyes találkozás lehetőségéről az emberekkel.

Urbán szerint Jézus élete is erről szólt, ő is folyamatosan ment bele veszélyes helyzetekbe azért, hogy Isten közelségét hirdesse, és jelenvalóvá tegye.

Fabiny Tamás szintén úgy véli, az egyháznak még akkor sem szabad engednie nyitottságából és a szegények, elesettek felé fordulásából, ha netán újabb támadások következnek be.

– Eddig sem voltunk mentesek az erőszaktól, rablások, papgyilkosságok eddig is voltak, még ha a motiváció nem is volt kifejezetten keresztényellenes. Örök félelemben nem lehet élni, én biztosan nem szeretném, ha esetleg rendőr posztolna mostantól a templomaink előtt, vagy csak fémkereső kapun átlépve lehetne bemenni egy istentiszteletre.

A teljes cikk az mno.hu oldalon olvasható.