A nap folyamán időutazáson vettek részt a diákok, időszámításunk szerint 33-ba utaztak vissza Jeruzsálembe, Jézus Krisztus földi életének utolsó hetére. Ezen a héten Jézus és tanítványai felmentek Jeruzsálembe a Páska ünnepére, amit az Egyiptomi szabadulás emlékére minden évben megült a zsidó nép. A Páska ünnepén felelevenítették azokat az eseményeket, amiket Isten tett egyéni és közösségi életükben, hogy szabadok lehessenek. A nyolc napos ünnepet, mint egy fesztivált élte meg a zsidó közösség, ami rokonokkal való találkozásokat, éjszakába nyúló beszélgetéseket, zenét, táncot, jókedvet és természetesen Istennek való hálaadást jelentett minden jelenlevő számára. Ezzel a lendülettel indult el az iskola csendesnapja is.

A csendesnap reggeli rádiós ébresztővel kezdődött. A nap folyamán a nagyhét három eseményére utaztak vissza a diákok.

Az első esemény virágvasárnap ünnepe volt, amikor Jézus szamárháton bevonult a városba. A tömeg ünnepelve fogadta Jézust, pálmaágakat lengetve, felsőruháikat az útra terítetve, szívből énekelve fogadta új királyát. Ezen az állomáson a diákok mozgásos sorversenyeken mérhették össze magukat és végül az ünnepre hangolódás jegyében egy zsidó körtáncot tanulhattak meg.

A második esemény nagycsütörtök estéjére repítette az osztályokat, amikor Jézus és tanítványai egy felső szobában ülték meg a hét legfontosabb eseményét: a Páska vacsorát, ami egyben Jézus utolsó vacsorája volt a földön. Ezen az állomáson kapott és hozott élelmiszerekből és kellékekből az osztályoknak ki kellett alakítani azt a felső szobát és azt a Széder ünnepi vacsorát, amit Jézus ehetett meg a tanítványaival azon az estén. Az osztályközösség, így asztalközösséggé is vált: a saruban, korhű tunikákban, szimbolikus ételekkel megterített asztal köré gyűlt osztályokról fényképek is készültek, amik megtekinthetők lesznek az iskola alsós aulájában.

Az utolsó állomás nagypéntek délutánját idézte fel, Jézus halálának napját. Ez az állomás nagypéntek csendjét hozta közel a diákokhoz keresztény mandala színezéssel. A diákok húsvéti ajtódíszt készítettek, amin az ősi húsvéti keresztény köszöntés volt ráírva: Krisztus feltámadt – valóban feltámadt!

A napot a 9 órakor kezdődő húsvéti istentisztelet szakította meg, amin az Evangélikus Hittudományi Egyetem 3. évfolyamos hallgatói adták elő Jézus szenvedéstörténetét (Passióját) az evangélikus templomban.

A napot közös énekléssel, imádsággal, áldással és az arany evangéliumként számon tartott üzenettel zárták: Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta érte, hogy aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János evangéliuma 3, 16