„Valóban lenyűgöző volt látni, milyen barátságosan fogadták a menekülteket. És az érintett hivatalok mesteri teljesítménye volt az a szervezettség, amivel ott találkoztunk és ami biztosította azt, hogy minden zavarmentesen és zökkenőmentesen zajlott. Láttuk az arcokon a fáradtságot, de a megkönnyebbülést és a hálás örömöt is, hogy végre biztonságban tudhatják magukat. Egy kislány az ott tapsoló, őket fogadó embereknek csókot dobott. Ennél szebb köszönetet el sem tudok képzelni. Mindannyian összefogtak és segítettek. A németországi emberiesség, amelyet az utóbbi hónapokban nyilvános fórumokon is annyit hangoztattam és kívántam, ma nyomatékosan is megmutatkozott számomra...” - osztotta meg gondolatait a püspök.