Jöttünk, láttunk, visszamennénk – Egy hét Finnországban

Jöttünk, láttunk, visszamennénk – Egy hét Finnországban

Share this content.

Szöveg: Jakab Anita, fotó: Mátis Dániel
Sopron – Július 20-tól hét napra Finnországba utaztak a Soproni Evangélikus Egyházközség ifisei, hogy meglátogassák testvérgyülekezetüket Seinäjoki városában, és hogy megismerjék nyelvrokonaink országát, kultúráját.

Utunk során rengeteg új élménnyel gazdagodtunk. Már az első nap különlegességeket tartogatott, hisz sokunk első alkalommal ült repülőgépen.

Későn éjjel értük el Seinäjoki városát, a találkozási helyen már vártak minket a családok, akiknél két éjszakát töltöttünk el. Egyedülálló élményt nyújt ez a fajta szálláslehetőség, hisz ez által láthatunk bele legjobban a finn emberek életmódjába, hétköznapjaiba. Seinäjokit azok a finn diákok mutatták meg nekünk, akik tavaly itt, Sopronban az ifiseknél voltak elszállásolva, és akik eljöttek velünk a soltvadkerti Szélrózsa Fesztiválra. Egyöntetűen megszavaztuk, hogy kedvenc helyünk Seinäjokiban a különleges modern könyvtár. A városban eltöltött idő alatt részesei lehettünk a finn gyülekezet hétköznapjainak is, közösségi termükben finn énekeket énekeltünk, részt vettünk egy finn istentiszteleten is.

Seinäjokiból utunk a partaharjui táborba vezetett, melyet leginkább egy cserkésztáborhoz hasonlíthatnánk. Itt jobban megismerkedhettünk a finn nyár jellegzetességeivel: hogy a finn gyerekek boldogan rohannak a 18 fokos „meleg” időben a 13 fokos „meleg” vízbe, és hogy attól még, hogy világos van, könnyen lehet, hogy már éjfélre jár az idő. Ezen kívül megállapítottuk, hogy a finn erdős-tavas táj egyedülálló szépségeket rejteget; hogy valóban remek dolog a forró szaunázás után alámerülni a hideg tó vízébe; és hogy bár állítólag rokon nyelv a finn, a kefir szón kívül nem találtunk más azonos jelentésű szót. Partaharju táborában nem volt hiány programokban, eveztünk, bátor fiaink úsztak a jéghideg vízben, énekeltünk és helyi édességet sütöttünk finn barátainkkal.

Végső állomásunk pedig Helsinki volt. Főváros léte ellenére nem volt nagy turistaáradat, élhető városnak tűnik – leszámítva talán a finn árakat. A város a tenger partján helyezkedik el, így csodás panoráma nyílt a vízre és a rengeteg kisebb-nagyobb szigetre. Az egyik szigetre át is hajóztunk, mintha hirtelen egy másik városba csöppentünk volna, gyönyörű kertes házak, zöld parkok és a végtelen tenger látványa fogadott minket. Utolsó napunkon megrohamoztuk a helsinki piacot ahol különleges kézzel készített szuvenírek között válogathattak a vásárlók.

Különleges élményt nyújtott ez a finnországi kaland, érdekes volt megtapasztalni a különbségeket az északi ország és hazánk között, mind kultúráját, mind természeti csodáit tekintve. Elmentünk Finnországba, rengeteget láttunk, és megkérdezhetnék bármelyikünket, mind arra szavaznánk, hogy szívesen visszamennénk!

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!