Városi sétáján az ember – ha éppen nem lehorgasztott fejjel rohan úti célja felé, hanem felemeli tekintetét – érdekes megfigyelésekre tehet szert. Egyrészt hogy építészetileg milyen sokszínű város Budapest; ezer arca van. A laikus városjáró nem szakmailag nézelődik, ő „csak” a szépet veszi észre, amelynek láttán örül, meg persze a pusztuló, omladozó homlokzatokat, amelyek jobb napokat látott bérházak, paloták, villák egykor volt dicsőségének mementói.

De még ennél is többet tudhatunk meg, ha felfelé nézünk. És állítom, sokan vannak, akik tudatosan nézelődnek a pesti belvárosban, hiszen tudják: szemmagasság fölött ezek a házak már-már intim titkokat árulnak el lakóikról.

Igaz is, ma, „a megosztás korában” természetesnek vesszük, hogy a Facebookon és az Instagramon ismerős és ismeretlen emberek, családok életének minden pillanatát láthatjuk és kommentálhatjuk – az intimitásfogalma teljesen átalakult, mást jelent, mint akár húsz évvel ezelőtt. Belelátunk egymás életébe, lakásába, nyaralásába, szülinapi bulijába, legénybúcsújába, hívatlan vendégként ott vagyunk, nézelődünk, véleményezünk.

Ehhez képest a házak elárulta „titkok” nem is titkok… nem is intimek… Sokkal szemérmesebben, decensebben, suttogva beszélnek örömről és bánatról a rájuk figyelőknek.

Az ablakban ülő, mosakodó macska például mókás látvány minden évszakban. Aztán aki a virágot szereti…, az bizony bőségesen bevirágozza ablakát, akármilyen szerény lehetőséget ad is erre egy pesti bérház keskeny ablakpárkánya vagy aprócska erkélye. Nyáron vidám, piros muskátlik, fehér petúniák oldják a házak egyenszürkeségét. Télidőben, adventben pedig a meghittségre, a sötét délutánokban-estékben egy kis fényre, melegre vágyva városszerte látjuk a karácsonyi égősorokat az ablakokban. Talán a Fényre, a Megváltó születésére várnak az ablakok mögött…? December 24. előtt az erkélyre kitett fenyőfák várják, hogy eljöjjön az „ő” pillanatuk. Tavasztól pedig újra megjelennek a zöld növénykezdemények, és az örök körforgás folytatódik.

A házak, úgy is, mint egy közösség közös tulajdonai, nem sok egyébről tudósítanak a fentieken kívül.

A nemzeti ünnepeken kitett lobogóval tisztelegnek, vagy néhanap – ahol van egyáltalán, s tartják még a szokást – fekete zászlóval jelzik, hogy gyászol a lakóközösség. Utóbbit ma már leginkább csak középületeken látni, de gyerekkoromban, emlékszem, még budai lakóházunknak is volt (IKV-s) gyászzászlója, s noha közös képviselő akkoriban nem volt, a házmester bácsi mindig kirakta, ha valaki elment, elköltözött örök otthonába.

Hamarosan talán nem lesz szokatlan, ha egy-egy ház homlokzatán fehér zászló leng, rajta vidám, színes ábrával. Babazászló. Azt jelzi: valaki megérkezett. Új jövevény költözött a házba, és mint egészen friss lakónak kijár neki egy jókívánság és egy istenhozott.

Borongásra hajlamos nemzetünknek van, és legyen is oka az örömre, és ezt finoman, szépen, ízlésesen, de egyértelműen adjuk is tudtára országnak-világnak! Legújabban – adja hírül a IX. kerület portálja – Ferencvárosban ez év nyarától az érkezőket is üdvözölheti, ünnepelheti az új jövevénnyel gyarapodó társasház közössége.

A kezdeményezés a 2012-ben elhunyt dr. Kopp Mária orvos, pszichológus által elindított Három Királyfi, Három Királylány Mozgalomhoz csatlakozik – melynek célja, hogy megszülessenek a kívánt, tervezett gyermekek: „Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy döntött, hogy bevezet egy jelképet, mely a gyermekek születését hivatott tudatni kerületünk lakóival. (…) Újszülött gyermek érkezett a házhoz, ami a szülők, a család, az egész közösség számára érték, öröm.”

Az egyedi tervezésű zászlókat a kerület óvodásai és kisiskolásai között rendezett pályázat nyertesének rajza díszíti. A lakás ajtajára kitehető kis zászlót ajándékba kapják a kisgyermekes szülők, a nagyot három hónapos használatra adja az önkormányzat.

Új szokás születhet meg és válhat általánossá, s a jelzésen túl valami más, tettekben megnyilvánuló jó is elindulhat. A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom arra is emlékeztet: „Régen hagyomány volt, hogy a kisbabás otthonokat a környéken lakók néhány hétig segítették a szülés után, a zászló célja ezt a szokást is újjáéleszteni.”

Igen, igen, jó lesz fehér zászlókat látni, rajtuk mókás gyerekrajzzal, napocskával, gólya hozta csecsemővel, s jó lesz elmosolyodni és „felfelé nézni”, a tetőknél is feljebb…