Az ülésen a devizahitelesek problémája mellett a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról is konzultáltak a felek.

A már megtett intézkedések közé sorolta Kisgergely Kornél az árfolyamgát, a kilakoltatási moratórium és a Nemzeti Eszközkezelő létrehozását. Ismertette: a háztartások devizahitel-állománya az idei harmadik negyedév végére 4500 milliárd forintra apadt a 2010-es 7000 milliárdról, ami az eddig megtett számos kormányzati intézkedésnek köszönhető.

Szendrei Róbert a civil oldal nevében hangsúlyozta: a hiteleket felvevők voltak a legvédtelenebbek, ők a vesztesei ennek a problémának. A devizahitel elhibázott pénzügyi termék, a civil oldal pedig azt kezdeményezi, hogy az adósoknak annyit kelljen visszafizetniük, amennyit felvettek, és egy erre vonatkozó végleges jogi megoldásra van szükség - vélekedett. 

Palócz Éva, a tudományos oldal képviseletében úgy vélte, az NGTT nem tud állást foglalni abban, hogy a devizahitel hibás termék-e vagy sem. A szakértő szerint mindhárom szereplő felelős: a bankok, az állam - amely nem szabályozta eléggé ezeket a konstrukciókat -, de maguk a hitelfelvevők is. Olyan megoldást kell találni, amely mindhárom fél tehervállalásán alapul, és amely a mintegy 500 ezer devizahiteles jövedelmi helyzetét középtávon meghatározza - emelte ki. 

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke leszögezte: a munkavállalói oldal érdekelt abban, hogy egy bonyolult problémára megoldást találjanak, de a teherviselésnek és a kockázatvállalásnak is közösnek kell kennie. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke a munkaadói oldal képviseletében emlékeztetett: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja lehetőséget adott a devizahitelek kiváltására a kis- és közepes vállalkozások számára, ami kedvező lépés. 

Az egyházi oldal képviseletében Joób Máté arról beszélt, hogy a devizahitelesek problémája nemcsak gazdasági, hanem lelki, erkölcsi kérdés is, egyetértenek a kormány eddigi intézkedéseivel, és azzal, hogy komplex problémaként kell kezelni a témát. Azt javasolta, a Kúria állásfoglalása után térjenek vissza a kérdésre.

Az oldalak a jövő évi bérekről is konzultáltak. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) december 2-án született megállapodás arról, hogy jövőre 3,6 százalékkal nő, 101 500 forint lesz a minimálbér, és 118 000 forint a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér), ami 3,5 százalékos emelkedés 2013-hoz képest. 

Modori László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára az ülésen emlékeztetett arra, hogy a munka törvénykönyve szerint az NGTT-n is konzultálni kell a minimálbérről. Hangsúlyozta, hogy a december elején született megállapodás a legkisebb bérek vásárlóértékének 1,1 százalékos emelkedését jelenti. 

Apró Antal Zoltán, a civil oldal nevében elmondta: a jövő évi minimálbér-emeléssel a munkavállalók reálpozíciói is javulnak, bár a legkisebb bérek vásárlóértéket csak a 2011-es szintre sikerült visszaállítani. Kezdeményezte, hogy a civil oldal számára is biztosítsanak helyet a VKF-ben is. 

Palócz Éva szerint a most született megállapodás kiegyensúlyozott, a várható inflációt kismértékben meghaladó béremelést jelent. 

Pataky Péter úgy fogalmazott, az emelés a „szükségesnél kevesebb", de egyelőre erre volt lehetőség. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a minimálbérek le vannak szakadva mind az átlagkeresethez, mind a teljesítményhez képest. Felvetette, hogy a közmunkabéreket hozzá kellene igazítani a minimálbérhez. 

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke azt javasolta, hogy ha vannak közös témák a versenyszférás és közszolgálati érdekegyeztetésben, akkor tartsanak együttes ülést. 

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke a munkaadók nevében kiemelte, hogy 2014-re vonatkozóan - 2013-mal ellentétben - bérajánlást is sikerült elfogadni, vagyis azt, hogy ott, ahol a cégek teljesítőképessége engedi, 3,5 százalékos emelés figyelembevételét javasolták a jövő évi bértárgyalásokon. Kifejtette: azt is figyelembe kellett venni a tárgyalásokon, hogy a bérkompenzáció 2014-ben megszűnik, vagyis az ezt korábban igénybe vevő munkaadók terhei megnőnek.

Modori László a hozzászólásokra reagálva kifejtette: egy nagyobb minimálbér-emelésnek költségvetési korlátai is vannak, a 3 százalék alatti hiánycélt tartani szeretné a kabinet; a 3,5 százalékos emelés „a jelenlegi körülmények között a lehetséges legjobb megoldás volt”. Úgy vélte, nem lett volna értelme egy olyan megállapodásnak, amely meghaladta volna a költségvetés, a vállalkozások vagy a gazdaság teljesítőképességét. 

Hangsúlyozta, hogy a közszféra munkavállalóinak 28 százalékát érinti a minimálbér vagy a garantált bérminimum, ők részesülnek reálbér-növekedésben. A kormány szeretné, ha minél előbb megteremtődnének a közszférában a bérfejlesztés feltételei, de ez nehéz feladat.