Az egyházak szociális feladatvállalása az USA-ban és külföldön

A gazdasági helyzet éppen nem kedvező változásai láttán az amerikai egyházak feltérképezték helyi közösségükben a szegénység helyzetét. Ezt önkéntes munkatársaikkal végezték. A legújabb felmérések szerint az egyházak 96 %-a mondhatja el, hogy helyi viszonylatban sokat tettek, tesznek a szegénység következményeinek enyhítéséért, „a szegények élelmezéséért és ruháztatásáért”. Ugyanígy határozottan keresik annak lehetőségét is, hogy a munkanélküliséget, illetve ennek károsító lelki, pszicho-szociális, családi kihatásait enyhítsék. További figyelemreméltó adat, hogy az egyházaknak több mint fele, azaz 54 %-a szervezett olyan teameket, csapatokat, melyeknek országos missziói, szociális feladatai vannak. Az egyházak 70 %-ának futotta szeretetéből, szolidaritásából arra, hogy nemzetközi segélyezésben is részt vegyenek. 60 %-uk dolgozott ki és működtet tengerentúl, USA-n kívüli, más kontinenseken megkezdett projekteket, 53 %-uk pedig ténylegesen is küld munkásokat, munkatársakat a fizikai erőt is igénylő feladatokhoz.

A segítségnyújtás a „hit fitnisz központja”

Tízből kilenc egyház működik együtt más jótékonysági szervezettel. Az egyházak mindenfajta segélyprogramban jelentős áldozatokkal vesznek részt – mondja Dave Lantz, a Testvéri Önkéntes Biztosító Társaság egyik vezetője. Az egyházi vezetők egyik fontos feladata, hogy megkeressék és fenntartsák az együttműködést a különböző egyházi és nem egyházi szervezetek között – teszi hozzá Lantz. A jézusi tanítványságnak egyik fokmérője – a válaszadók 62 %-ának véleménye szerint – a másik ember, a felebarát szolgálata. „A segítségnyújtás és az együttérzés az egyházi életnek fontos ismertetőjegye” – hangsúlyozza a Christianity Today című lap és web-oldal kiadóigazgatója, Marshall Shelley. Majd találóan fogalmazva hozzáteszi: A hitet meg kell mutatni a jó cselekedetek által is. Az egyházak segítségnyújtó akciói jelentik a hit fitnisz központjait.

Kemény pápai kritika – a gátlástalan kapitalizmus veszélyeiről

Az USA-ban és a modern kapitalizmus sok országában láthatjuk az elszegényedés és a nyomor sokszor égbekiáltó jelenségeit. Az egyházi érzékenység és szociális felelősség hangja szólalt meg legutóbb XVI. Benedek pápa békeüzenetében. A 2013. évi béke világnapra kiadott üzenetében nyomatékkal emlékeztet az egyházfő az államok szociális felelősségére, a szolidaritási hálók hiányára vagy szakadozottságára, a szociális jogok és kötelességek leépülésének veszélyére. Egyenesen így fogalmaz: a gátlástalan kapitalizmus valóságos veszélyt jelent a világbékére. A növekvő egyenlőtlenség a gazdagok és a szegények között hatalmas konfliktusokat és feszültségeket gerjeszt világszerte. A béke etikája nem alapulhat máson, mint a közösségvállalás és a részesedés/részesítés etikáján. A pápai üzenet állást foglal a mindenáron való növekedés ellen is. Nem lehet a növekedésnek odaáldozni a szociális hálót és a szociális jogokat. Mindenkinek joga van munkához, s a munkához juttatást kell minden eszközzel segíteni. A pénzügyi válságnál van súlyosabb válság is mai világunkban, ez pedig az élelmezési válság. A krízis egyik lehetséges enyhítő eszközének a pápai irat a kisparaszti gazdaságok preferálását tartja. Ezek még abban a helyzetben vannak/lehetnek, hogy termékeiket szociálisan elviselhető módon, környezetbarát és gazdaságilag tartós módon állítják elő. Hamis békét, a béke látszatát hozza létre viszont az, aki nem védelmezi az életet, annak akár legkezdetibb, parányi formájában is, tehát a magzati állapotban. A legkiszolgáltatottabb helyzetben a magzatok vannak ezen a világon. Védelmezésük alapvető kötelessége minden embernek – olvasható a katolikus egyházfő békeüzenetében.

Nem pénzen, hiten fordul meg az élet minősége!

Mind az amerikai egyházak szociális akciói, mind a pápai üzenet ugyanarról szól: az emberi méltóságról, annak védelmezéséről, s arról, hogy azt minden veszéllyel szemben, legyen az szegénység, nincstelenség, munkanélküliség, cinizmus, hatalmi korrupció - védelmezni kell. Karácsony története és eseménye éppen erről a védelemről szól – isteni, kozmikus és globális, testi, lelki és szellemi értelemben – ma fogalmazhatnánk így is: multidimenzionálisan. Jó lenne jobban odafigyelni erre a mély és érvényes üzenetre mindenkinek! Amennyire megértjük, annyira jobbul tőle a világ, az életünk, embertársaink életének a minősége. És ez mindennél értékesebb karácsonyi ajándék, amit pénzen nem lehet megszerezni, csak hiten…