Dr. Fabiny Tamás az Északi Evangélikus Egyházkerület püspökeként, a konferencia létrehozásának egyik szorgalmazójaként kapott szót. Kitért arra, miért fontos ez a konferencia nemcsak egyházunk, de a tudományos élet szempontjából is. Emlékeztetett arra, hogy már a reformáció korában mennyire fontos volt a tanítás, hogy Luther mellett ott állt Melanchthon, akivel egymást segítve, lelkészként és tanárként adták tovább az evangélium és a reformáció gondolatait. Így kell ezt tennünk ma is evangélikusként, lelkészként és oktatóként egyaránt. 

„Ciceró és Krisztus, a műveltség és a hit, a humanizmus és a reformáció egymást támogatták, és egymás mellett állnak ma is, ahogyan annak idején a gályarabságot prédikátor és iskolamester együtt vállalták” – tette hozzá a püspök, aki után Prőhle Gergely országos felügyelő is röviden köszöntötte a résztvevőket.

Dr. Hubert Gabriella a Magyar Evangélikus Digitális Tár (Medit) és a Magyar Evangélikus Bibliográfia (MEB) előrelépéseit összegezte a kutatók számára. Immáron a Medit 80 ezer oldalt tartalmaz, a MEB-ben pedig 8 ezer rekord található. Felajánlotta a konferencián részt vevő kutató tanárok számára is azt a lehetőséget, hogy tanulmányaikat kereshető pdf formátumban közkinccsé tegyék ezeken az oldalakon.

Dr. Wagner Szilárd A megváltás lehetősége és lehetetlensége a 200 éve született Richard Wagner Parsifal (balga szent, tiszta kapu) című operájában címmel tartott előadást. Elemezte a zeneszerző életét, az opera vallási és mitológiai hátterét. A témát az adta, hogy az országos iroda dolgozóinak a nagyhéten lehetőségük nyílt az Operában megtekinteni ezt a művet.

Az opera felvetette a megváltás kérdését, amelyre kétes, keresztényietlen választ adott. A Parsifal szerint a megváltás ugyanis egy hőstett, amely az egyéni alkalmasságon és küzdelmen alapul, e világi jutalommal jár. A megváltás keresztény módja azonban másfajta gondolatokat tartalmaz – hangsúlyozta Wagner Szilárd. „Jézus kereszthalála egyszer és mindenkorra megváltást jelent, hatásában térben és időben korlátlan, nem kell még egyszer megtenni, a megváltás eseménye és a Szentlélek által csatlakozunk a megváltottak közösségéhez. A hittel megajándékozott ember törekszik az Isten akarata szerinti életre. A mitológia szerint a feddhetetlen, a tiszta, erős, okos hős tette adja a megváltást, egy szakrális tárgy (grál) teszi lehetővé a tett sikerét, fegyveres harcban vívja ki a győzelmet, hatása a hatalom megtartásáig marad meg, így tehát e világi hatása van. Ezzel szemben a keresztény megváltás Krisztus érdemére tekint.”

Megtudtuk: bibliai motívumokat, emberi hiedelmeket és félelmeket vonultat fel a Parsifal, a megoldásokat keresi. Gyakori a nagypéteki, nagyheti bemutatás, ez megtévesztő, magyarázatra szorul, helyére kell tenni. A mű megtekintése fontos lehet, mégis, ha a krisztusi megváltást keressük benne, nem találjuk meg, mert hiszen nem keresztény megváltástant képvisel.

Az előadás után Életrevalók címmel híres fogyatékkal élőkről és alkotásaikról szólt Horváth Ernő, aki az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Szakképző Iskolában sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek szakmai munkájáért felel. „A tanulási zavarokkal küzdő diszlexiások kreatívak, élénk képzelőerővel rendelkeznek, színesebb a fantáziájuk, az átlagosnál kíváncsibbak” – mondta el.

Régi beszédzavarokkal, tanulási zavarokkal küzdő emberek: Mózes (dadogott), Leonardo da Vinci (visszafelé írt, helyesírási hibákkal), Albert Einstein (enyhe autizmus, Asperger-szindróma, diszlexia feltételezhető), Mozart (hiperaktivitás, oppozíciós magatartászavar), Széchenyi István (diszlexiás), Auguste Rodin (diszlexia, diszkalkulia, rosszul látott), Thomas Alva Edison (szellemi fogyatékosnak nevezte tanítója), Winston Churchill (koraszülött volt), John Lennon (diszlexia), Whoopi Goldberg (diszlexia), Tom Cruise (15 iskolába járt 12 év alatt). A szakember azonban egész előadásában azt hangsúlyozta, hogy szeretet kell ezeknek az embereknek az elfogadásához.

Dr. Kodácsy-Simon Eszter Természettudományok tanítása vallásos szorongás nélkül, hittan tanítása természettudományos szorongás nélkül címmel tartott referátumot. Kifejtette, hogy a teremtéstörténet vagy evolúció kérdésének (Ádámtól vagy a majomtól származunk?) egy sokkal mélyebben meghúzódó gondolkodás az alapja. Fontos lenne, hogy diákjaink számára felkínájuk a gondolkodás, a véleményformálás lehetőségét ezekben a kérdésekben.

Kitért arra, hogy Rátz László fasori tanár a 19. századi oktatási reformmozgalom egyik vezéregyénisége volt, aki leírta, hogy a matematika sok szállal össze van kapcsolva a gyakorlati élettel, a tudományokkal és egész világfelfogásunkkal. Céltudatosan kell a tanulók gondolkodását alakítani, újszerű kérdésekkel kell konfrontálni őket, a mindennapi életre kell felkészíteni őket. 

Többféle megközelítésben, érdekes előadással kell a dolgokat tálalni, az értelem, művészet, erkölcs integrálásával, óva a dogmatizmustól, a szorongástól, segítve a problémák kezelési módjának fejlesztését, változatosságát, sokszínűségét a természetes, egészséges élet jegyében. Maradjunk meg a valóságban, egyszerre legyünk tudományosak és teológiaiak is. Ahogyan Szent-Györgyi Albert mondta: „a kutatás lényege, hogy azt lássuk, amit mindenki más lát, de arra gondoljunk, amire még senki sem gondolt.” 

Dr. Péterfi Gábor Szabó Dezső és Trianon - Egy kelet-európai együttműködés tervvázlata címmel folytatta az ismeretbővítő előadások sorát. Először a Horthy-korszaknak Trianonra adott válaszaival foglalkozott. A vezető elit a teljes elutasítást követte, területi revíziókat követelt. A két világháború között a Szent István-i állameszme került előtérbe. Az egyes pártok az etnikai revízióra tettek javaslatot. Szabó Dezső eszmeiségéből nőtt fel a népiírók mozgalma. (Az elsodort falu című regény minden társadalmi réteget bírál, és próbálja bemutatni, hogy miért került ide az ország, a faluhoz és a magyarsághoz menekül. A magyar falu fogja megújítani a magyarságot.) Korai gondolatainak tévútja volt a zsidó és német asszimiláció kérdésében vallott nézete, de felismerte, hogy az igazi veszélyt a náci Németország jelenti, s a harmincas években már tiltakozott az első zsidótörvény életbe léptetése ellen. Így tehát Szabó egész életművét kell nézni. 

Helyesen felismerte, hogy a leszakadt nemzetiségiek nem akarnak visszatérni Magyarországhoz, elutasította a Habsburg-restaurációt, és a Mitteleuropa-tervek ellen volt. Hangsúlyozta, hogy semlegesnek kell lennie a magyar külpolitikának, és bár erdélyi volt, de 1938 és 1941 között nem üdvözölte a revíziót. Szabó hangsúlyozta, hogy a kelet-európai kisnépekkel kellene összefognia Magyarországnak. Szabó Dezső Kelet-Európája a következőképp nézett volna ki: kisállamok összefogását, katonai, gazdasági közös piacot, kulturális és külpolitikai összefogást javasolt. A legfontosabbnak a nagybirtokrendszer felszámolását tartotta. Nyugdíjrendszert, igyenes orvosi ellátást, paraszti származásúak taníttatását, progresszív adórendszert, közmunkát vezetett volna be, s csak belső megújulás után lehet konföderációt kezdeményezni.

Nagyhatalmi viszonyok vajon támogattak volna-e egy ilyen konföderációt? Az előadó szerint az I. világháború idején számoltak egy, a Baltikumtól a Földközi-tengerig terjedő konföderációval. Ám a győztesek és a vesztesek közötti ellentét ezt nem biztosította. Gondolatai tovább éltek a rendszerváltás után a visegrádi közösségben, a harmadik út keresésében.

Utána dr. Érfalvy Lívia Vallomás létről és költészetről címmel Kosztolányi Dezső Októberi láng című versének keresztény elemeit vette sorra. Segítségével rácsodálkozhattunk arra, milyen csodákra képes egy költő, ha kezébe veszi a szavakat. A vers a Számadás kötetben jelent meg, Kosztolányi 40 pillanatkép korszakának 15. verse. Tájleíró vers, időtlenné merevített pillanat. Nincsen benne igei állítmány, az öröklét élményét sugározza. 

„A sárga csöndbe lázas vallomások” - versbeli vagy versen kívüli létezőre utalhat? A természet elmúlásról tett vallomása? Esetleg önvallomás, számvetés is lehet? A vers lírai alanya maga is beleíródik a vallomásba, kívülről megmutatja magát, láttatja önmagát. Hasonlatos ez Szent Ágoston vagy Rousseau számvetéséhez. A halál, az elmúlás árnyékában tett önvallomás. Kosztolányinál a sárgához a halál képzete társítható, a piros inkább mindig az élet. De egy elgépelés, a csöndbe vagy csöndben szavak használata már akár szerelmi vallomást is feltételezhetne.

„Kiáltó, lángoló igék” - az egyetlen ige nem ige, hanem főnév. Hangalakjában ige, de nem cselekvést, történtést fejez ki, tehát szófajként nem ige. Felhívó jel. János evangélium igéje. Létezésre, Isten lényegére, a világ szó által való teremtésére utal. Szinonimája lehet a logosznak. Az ige nemcsak cselekvést, történést, hanem létezést is kifejez. 

A központi előadások után, az ebéd után szekcióülésekre került sor, majd az előadók zárásképpen kiértékelték a konferenciát.
A szekciók témáiról a csatolt fájlban tájékozódhatnak.