Nem a templomot ünnepeljük és nem is az építőit, hanem az Urat, aki tiszteletére hetvenöt éve elődeink felépítették ezt az épületet. Ezekkel a gondolatokkal adta meg az ünnep alaphangját Grendorf Péter, az angyalföldi macskakövek magvetője. 

A helyi lelkész köszöntését követően Gáncs Péter püspök Jeremiás próféta könyvének 31. fejezete nyomán hirdette az igét. 
„Reménykedhetsz a jövőben - így szól az ÚR -, mert visszatérnek fiaid hazájukba. (…) Állíts magadnak jelzőoszlopokat, rakj le útjelzőket, ügyelj az országútra, az útra, amelyen elmentél! Térj vissza, (…) Fogják még mondani (…) ha majd jóra fordítom sorsukat: Áldjon meg téged az ÚR, igazság hajléka, (…) Felüdítem a fáradt lelket, és megelégítek minden elcsüggedt lelket. (…) Akkor mondják majd: fölébredtem és fölnéztem; milyen jólesett az alvás! Eljön még az az idő - így szól az ÚR -, amikor bevetem Izráel házát és Júda házát embermaggal (…) gondom lesz arra is, hogy fölépítsem és elültessem őket - így szól az ÚR.”

A püspök annak a fontosságát hangsúlyozta, hogy bár elismerésre méltó az elődök munkája, igazán a mára és a holnapra fontos koncentrálni! Ő is kiemelte: vegyük észre, hogy nem a ház a fontos, hanem a házba lépő Krisztus. Akihez betér, felszabadul a rabságból, ahogy Péter házába anyósa gyógyulását hozza, vagy belépve Mária és Márta házába, feltámad testvérük Lázár. „…jóra fordítom sorsukat: Áldjon meg téged az ÚR, igazság hajléka.”  Ezzel az örömhírrel és reménységgel köszöntötte az angyalföldi ünneplő gyülekezetet a Déli Evangélikus Egyházkerület vezetője.

Az igehirdetést követően Radosné Lengyel Anna kerületi felügyelő köszöntötte a gyülekezetet, felsorolva és méltatva a gyülekezet korábbi lelkészeit. Győri Gábor esperes, a pestszentlőrinci Élő kövek gyülekezetének üdvözletét hozta a az angyalföldi macskakövek gyülekezetének.