A polgármesteri hivatalban a Macse elnöke, dr. Kollega Tarsoly István méltóképpen, a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségek sorába illeszkedően adta át a díjat a levéltár vezetőjének, Koszorús Oszkárnak, méltatva az orosházi levéltár tevékenységét, röviden bemutatva az egyesületet, valamint a díjat.

Egyházunk részéről az ünnepeltet Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke köszöntötte, aki maga is lelkes családtörténet-kutató. A levéltárat illető elismerés mellett a családkutatás társadalomban betöltött szerepének fontosságáról és az evangélikus identitás erősítésében betöltött szerepéről beszélt.

Az egyház Gyűjteményi Tanácsa nevében Kovács Eleonóra, a testület elnöke gratulált a díjhoz, megköszönve az intézmény eddigi munkáját. A köszönetek és méltatások között részletek hangzottak el a levéltárra szavazataikat adó kutatók leveleiből – soraik önmagukért beszéltek. Az orosházi evangélikus gyülekezet nevében Ördög Endre igazgató lelkész fejezte ki örömét. A Magyar Családtörténet-kutató Egyesület 2011-ben alakult a saját családjuk, közösségük történetét kutató személyek civil kezdeményezéseként. Azóta kiterjedt tevékenységet folytat, és igen aktívan működik. Jelenleg 694 tagja van. A szervezet amellett, hogy anyakönyvi adatok feldolgozásával adatbázisokat épít, konferenciákat, szakmai utakat is szervez, illetve a tagok véleményének megfogalmazásával igyekszik alakítani a családtörténeti kutatásokat is érintő törvénytervezeteket. Honlapján adattárakat és linkgyűjteményeket, speciális szótárakat és a kutatást segítő egyéb hasznos segédleteket tesz közzé.

Az egyesület kölcsönösen jó együttműködésre törekszik a különböző kutatóhelyekkel. Ennek jegyében alapította meg 2011-ben az Év Kutatóhelye díjat, amelyet egy hazai és egy külföldi kutatóhelynek ítélnek oda. (2012-től már webhelyekre is lehet szavazni.) A határon túli díjazott ezúttal az Arad Megyei Állami Levéltár lett.

Az Orosházi Evangélikus Gyülekezeti Levéltár 1999-től működik nyilvános magánlevéltárként. 1744-től napjainkig őriznek anyakönyveket: keresztelési, esketési, halotti, eljegyzési és konfirmációi köteteket. Az első anyakönyv bevezető része a település mai napig is egyedüli hiteles forrása, amelyet az első ottani lelkész, Horváth András jegyzett fel magyar nyelven. A kitértek-betértek anyakönyve is értékes forrás a 19–20. század fordulójáról. Érdekesség a katonai személyek 1830–1857 közötti anyakönyve. A levéltár iratritkasága az eljegyzések és móringolások könyve 1788-tól 1835-ig.

Az orosházi gyülekezeti levéltár eddig a második egyházi gyűjtemény, illetve az első evangélikus intézmény, amely elnyerte e díjat. Jelenlegi vezetője, Koszorús Oszkár 2012-ben vette át a feladatokat ugyancsak kiváló, a levéltárért hasonlóképpen sokat dolgozó elődjétől, a 2012 nyarán elhunyt Szárazné Kőrösy Edittől, s az- óta nagy lelkesedéssel intézi a gyűjtemény ügyeit, fogadja a kutatókat, segíti a kérdéseikkel hozzá fordulókat. Levéltári munkája mellett a Gyűjteményi Tanács tagjaként a Déli Egyházkerületet képviselve dolgozik, cikkeket ír az Evangélikus Élet gyűjteményi rovatába, a Thesaurusba, helytörténeti kutatásainak eredményeit ismeretterjesztő előadásokon és az Orosházi Harangszó hasábjain osztja meg az érdeklődőkkel. Ott vezetett sorozata a Levéltárunk kincseiből címet viseli. Az orosházi levéltár az elsők között kapcsolódott be az országos egyházközségi anyakönyv-digitalizálási projektbe, amelynek eredményei néhány hónapon belül a nagyközönség számára is hozzáférhetők lesznek.