teremtésvédelem

Budapest – 2019. március 21-én a Magyarországi Evangélikus Egyház székházának Radvánszky-termében ülésezett az Országos Presbitérium (OP). Az első két napirendi pont egyházunk két fontos intézményi vezetőjének megválasztásáról szólt.

Budapest – Civil teremtésvédelem? A valóság ismét meghaladta előzetes elképzeléseinket, amikor 2019. február 23-án hívők és nem hívők, civilek és egyháztagok gyűltek össze, hogy megbeszéljék egymással a környezettel való kapcsolatunk aktuális kérdéseit. A rendezvény ötletgazdája és főszervezője Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke volt, aki keresztényként maga is átéli e kettős hivatás sajátosságait.

Január 1-jén jelent meg a Baptist News Global oldalán egy írás Mark Wingfield véleményéről – aki egy Dallasban szolgáló baptisa lelkipásztor –, amely az új év első napjaiban felrobbantotta az angol nyelvű keresztény sajtót. Habár a cikk az amerikai helyzetre vonatkozik, és elsősorban azt értékeli, úgy ítéltük meg, hogy a magyarországi kereszténység számára is érdekes és megvitatandó felvetéseket tartalmazhat. A cikk fordítása nem szó szerinti, szerkesztett változatban közöljük.

Katowice – Az Európai Keresztyén Környezetvédelmi Hálózat idén az Őshonos gyümölcsfák egyházi kertekben elnevezésű magyarországi ökumenikus programot ismerte el a Roman Juriga-díjjal a szervezet októberi lengyelországi nagygyűlésén. A projekt folytatódik, az érdeklődő evangélikus gyülekezetek Szűcs Kingának írjanak a kinga.szucs@lutheran.hu e-mail-címre.

A világ egyik legfontosabb klímakutató szervezete, az IPCC friss jelentése – közvetlenül a teremtés hete után – azzal az eredménnyel állt elő, hogy bő egy évtizedünk maradt arra, hogy megállítsuk az éghajlatváltozást, és a beláthatatlan következményekkel járó folyamatokat visszafordítsuk. Mit tehetek én kisemberként? Mit tehet egy kis gyülekezet, egy kis egyház és egy kis ország?

Katowice – 2018. október 6. és 10. között a lengyelországi Katowicében tartja kétévenként megrendezett nagygyűlését a European Christian Environmental Network (ECEN, Európai Keresztény Környezetvédelmi Hálózat). A helyszínválasztás nem véletlen: a felső-sziléziai ipari régió, amelyet hagyományosan a szénbányászat és a nehézipar egyik meghatározó központjaként tartottak számon, napjainkban nagyarányú átalakuláson megy keresztül.

Ideje felébredni! Ezzel a két szóval lehet a legtömörebben összefoglalni a lényegét annak az előadásnak, amely a júliusi Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozó Ökosátrában hangzott el. Amiről Antal Bálint, a Luther Kiadó munkatársa bő egy órán keresztül beszélt, az a mi mindennapjainkban is megtapasztalható. A klímaváltozás itt, Európában sem csak teória ma már, hanem valóság, a globális felmelegedésről nemcsak beszélünk, hanem a saját kontinensünkön is szembesülnünk kell a következményeivel.

A világon élő felnőttek két százalékának kezében összpontosul az anyagi javak több mint fele, míg az emberiség ötven százaléka az anyagi javaknak csupán egy százalékán osztozik. Vajon akik ma a javak nyolcvan százalékát birtokolják, kiben bíznak, s kikkel szemben bizalmatlanok? Vajon a felnőtt népesség két százaléka, akik az anyagi javak több mint felével rendelkeznek, mire mernek szabadok lenni?

Békéscsaba – Több mint ötezer brit templom tért már át megújuló energiaforrások használatára, hogy segítsék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Hazánkban csak néhány templom termeli saját magának az energiát, közülük egy a békési megyeszékhelyen található.

London – Több mint ötezer-ötszáz brit templom tért már át megújuló energiaforrások használatára, beleértve az Egyesült Királyság leghíresebb katedrálisai közül is néhányat, hogy segítsék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet.