történelem

Múltfeldolgozás, ügynökügyek, emlékezetpolitika címmel szervezett előadást az Eötvös József csoport 2018. január 17-én a Párbeszéd Háza Pázmány Péter termében. A vitán Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság egykori elnöke, valamint két történész, Ungváry Krisztián és Stefano Bottoni vettek részt.

„Igen szépek és felemelők a hősök emlékére készült turulmadaras emlékoszlopok és szobrok, de szerintem még fenségesebb a hősök emlékét egy élő alkotásban megörökíteni” – fogalmazott 1936-ban egy különleges és előremutató emlékmű átadásán Vértesi Zoltán evangélikus lelkész. Magyarbólyon járva olyan élő emlékművel találkoztunk, mely nemzedékeken keresztül hirdeti a jövőt.

A kulturális örökség továbbadásának fontos részét teszi ki az egyházak történetének a tanítása. Azonban mihez kezdjünk akkor, ha egy olyan történelmi korszakot kell tanítanunk, amiről a mai napig csak nagyon kevés forrással rendelkezünk, és az emberek többsége is alig tud róla valamit?

Budapest – Halálos paradoxonnak nevezte a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke a protestáns múltfeltárásról 2017. szeptember 25-én, hétfőn tartott budapesti konferencián azt, hogy a református egyház annak idején kompromisszumokat kötött egy olyan politikai hatalommal, amely indulásától kezdve egyik fő programjának tekintette az egyházak megszüntetését.

Ha a keresztények nyitni akarnak a világ felé, igen gyakran megesik, hogy olykor jópofa, olykor kínos módon kezdik el bizonygatni, hogy miért lehet ma menő, kúl, szuper kereszténynek lenni. Ennek a jelenségnek egyik legpontosabb karikatúráját a Dogma című film adja, azon belül is az a jelenet, amikor lerántják a leplet a „Jézus haver”-szoborról.

Királyfiai báró Jeszenák János nevét nem sokan ismerik, kivéve persze, akik behatóbban foglalkoznak a történelemmel.

Budapest – A Klebelsberg Kunó által szorgalmazott budavári épületben, Róth Miksa üvegablakai mögött Magyarország múltjával és jelenével ismerkedhetünk meg. A Magyar Nemzeti Levéltár ugyanis nemcsak megőrzi a régi korok dokumentumait, hanem az érdeklődők számára számos formában elérhetővé is teszi. A 21. század levéltárának fogalmáról, a múlt fontosságáról és a levéltári feladatokról Mikó Zsuzsannával, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatójával beszélgettünk.

A nemzetiszocialista hatalomátvétellel szembeni norvég egyházi összefogás a második világháború idején bebizonyította: az egyház erőszakmentes ellenállása konkrét gátja lehet a szélsőséges nézetek megszilárdulásának egy társadalomban. 1940 és 45 között norvég evangélikus püspökök határozott állásfoglalásai nyomán ellenállási mozgalom indult, amely mögé az akkor hivatalosan 96 százalékban evangélikus Norvégia lelkészi karának 90 százaléka felsorakozott, és ezzel gyakorlatilag eszköztelenné tették az államhatalmat.

Szentjakab – Átírja a történelemkönyveket az 1061-ben alapított kaposszentjakabi bencés apátság területének ásatási eredménye, amely szerint a monostor egy 9. századi, Karoling-központ romjaira épült. A kereszténység megjelenése a területen így az eddigi elméletekhez képest mintegy 200 évvel korábbra tehető.

„Buta tótok, gőgös magyarok, vad szerbek, anyagias zsidók, Trianon miatt utált csigaevő franciák, vérünket szívó osztrák labancok…” Mennyi ilyen és hasonló mondat hangzik el „belső körökben”.