szeretet

„Szeretet, idő, halál – az alapfogalmak” – összegezte gondolatait a Váratlan szépség (Collateral Beauty) című, megrázó amerikai film főszereplője.

Ha a keresztények nyitni akarnak a világ felé, igen gyakran megesik, hogy olykor jópofa, olykor kínos módon kezdik el bizonygatni, hogy miért lehet ma menő, kúl, szuper kereszténynek lenni. Ennek a jelenségnek egyik legpontosabb karikatúráját a Dogma című film adja, azon belül is az a jelenet, amikor lerántják a leplet a „Jézus haver”-szoborról.

Még a hitnél, és a reménynél is nagyobb a szeretet. Aminek nincs ára. Megfizethetetlen. Éppen ezért nem lehet se kierőszakolni, se kilóra megvenni. Nincs benne érdek és nincs benne haszon. Éppen ezért mindenkié. Éppen ezért senki nem veheti el senkitől. Birtoklásra alkalmatlan és még csak kölcsönözni se lehet, vagy felvenni, mint egy farsangi maszkot. Nem eladó, nem kiadó. Gáncs Tamás evangélikus lelkész ötvened vasárnapján a Kelenföldi Evangélikus Gyülekezetben elhangzott prédikációját közöljük.

Törékenyek vagyunk, mindannyian félünk valamitől. Vannak egyetemes, egzisztenciális félelmeink is, amelyekkel így-úgy próbálunk meg küzdeni: hárítjuk őket, igyekszünk nem foglalkozni velük, vagy elhisszük, hogy a pozitív gondolkodás majd átsegít ezeken is. Pedig a kezeletlen félelem – akár reális, akár irreális – hosszú távon testi és lelki problémákat okoz, ezért is kell foglalkoznunk vele.

Ma van a fekete péntek, mi mégsem a vásárlásra, épp ellenkezőleg: az adományozásra buzdítunk, mert azt is érdemes átgondolni a karácsonyi hajtás előtt, hogyan segíthetünk a szükséget szenvedőkön. Adventi vásárokon, nagybevásárláskor, de akár festményekre licitálva is lehet idén adományozni. Összegyűjtöttünk pár igazán különleges kezdeményezést, mely esélyt ad, hogy ne csak nekünk, hanem másoknak is igazi lehessen az ünnep.

Igen, biztos azért szeretek egyházi iskolában tanítani, mert a múlt rendszerben megért szívem naponta rácsodálkozik: hihetetlen, hogy kereszt van a falon! És azt is tudom, hogy ez a szívdobbanás valóban nagyon öreges már, hiszen nemcsak a diákjaimnak tankönyvízű történelem-tananyag az elmúlt rendszer, de lassan már a diákjaim szüleinek is. Nem is hangoztatom túl sokat ezt a szívdobbanásomat, hiszen annál unalmasabb nincs, mint amikor valaki lépten-nyomon ilyesmivel jön. Ez az én magánboldogságom.

Vallási sokféleség, keresztényüldözés ellenes államtitkárság, Bayer Zsolt lovagkeresztje, iszlám radikalizmus, kényszerbetelepítés – ez a néhány kifejezés a közelmúltból közvetlenül vet fel vallási kérdéseket. Az egyházak vallási szereplőkként éppen akkor tesznek szolgálatot a társadalomnak, ha a „legfőbb üzleti tevékenységükre” koncentrálnak: hirdetik az evangélium felszabadító igazságát.

Tegnap, az áldatlan emlékű trianoni békediktátum évfordulóján ünnepeltük a nemzeti összetartozás napját. Mit is jelent az egymásrautaltság és az összetartozás? Gyakran idézzük Tompa Mihály A gólyához című versének fájdalmas kiáltását: „A bujdosókkal ha találkozol: / Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk, / Mint oldott kéve, széthull nemzetünk…!”

Míg a verést szinte mindenki bántalmazásnak tekinti, a verbális agresszióról és elhanyagolásról már megoszlanak a vélemények, a felnőttek és a gyerekek szerint is. Megdöbbentő kutatási eredményeket ismertetett nemrég az Ökumenikus Segélyszervezet.

„Csókolom! Csókolom!” – szólalt meg az ismerős hang az ajtóból, de olyan harsányan, feltűnően és frissen, hogy még aki tudta, kitől származik, az sem állta meg, hogy ne vessen egy pillantást arrafelé.