püspök

Turku – Megválasztották a finnországi Turkui Egyházkerület új püspökét. A második fordulóban Mari Leppänen a szavazatok 54,6 százalékát szerezte meg, ezzel maga mögé utasította Jouni Lehikoinent, és megnyerte a püspökválasztást.

Budapest – Dr. Fabiny Tamás a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke adventi üzenetet küldött a diaszpórában élő magyarokhoz. Az alábbiakban ezt a videót tekinthetik meg.

Érdekes, hogy az egyházban nem a „közönséges pásztorok”, hanem a püspökök szimbóluma. Ezzel nem vitatkozni szeretnék, csak tényt megállapítani és azt állítani, hogy minden pásztor kezébe illik, illene. Lehet, hogy „írótársaim” a jelentéséről írnak, én „megrögzött módon” a múltjáról vagy eredetéről (?) rögzítenék néhány szót.

A reformáció hónapjában indult el a Magyarországi Evangélikus Egyház kampánya, amely arra hívja fel az evangélikus testvérek és az egyházunkhoz vékonyabb szállal kötődők figyelmét egyaránt, hogy a jövő évi magyarországi népszámláláskor ne feledkezzünk meg felekezeti hovatartozásunk megjelöléséről. Bátran valljuk meg, ne szégyelljük kimondani: „Evangélikus vagyok.” Ugyanakkor a reformáció üzenetét továbbvíve rokonainkat, barátainkat se féljünk megkérdezni: „És te?” A közelgő népszámlálással kapcsolatban is kérdeztük egyházunk püspökeit.

Budapest – A Magyarországi Evangélikus Egyház Püspöki Tanácsának tagjai, Fabiny Tamás elnök-püspök, valamint Kondor Péter és Szemerei János püspökök a reformáció ünnepére és az új egyházi év közelgő kezdetére előretekintve szólították meg a testvéreket. Pásztorlevelüket az alábbiakban teljes terjedelmében olvashatják.

Ordass Lajost 1945-ben, az idős Raffay Sándor lemondása után a Bányai Egyházkerület gyülekezetei megválasztották püspöküknek.

1916-ban nem jó véget ért Ravasz László és a korabeli „költőceleb”, Ady Endre cikkekben folytatott vitája. Az fel sem merült, hogy élőben találkozzanak, az üzenetváltás személyeskedéstől sem volt mentes és a későbbi református püspök figyelmeztette Adyt, hogy ne nevezze magát kálvinistának, miközben nem is vallásos. Ön és Török Csaba atya arra készülnek, hogy egy influenszerrel, Kajdi Csabával egy asztalhoz leülve vitassák meg azt, hogy kit „követne be” ma Jézus, hogyan befolyásolják a divathullámok és a tömegkultúra azt, hogy mit tartunk jónak és igaznak. Akár hasonlóan parázs hangnemet is várhatunk?

Magasba nyúló templomtorony tövében lutheránus szigetként húzódnak meg a muraszombati gyülekezet hivatali épületei, amelyek hamisítatlan szlovéniai rendezettségben, szélesre tárt kapukkal hívogatják az arra járókat. A tavaly szeptember 28. óta püspöki székhelyként is működő gyülekezetben Leon Novak püspökkel nemcsak egyházáról és szolgálati terveiről beszélgettünk, hanem a szlovéniai egyeurós pénzérme, illetve nagy szenvedélye, a motorozás is szóba került.

Egy világjárvány hullámai között élve sok mindenen elgondolkozik az ember. Mennyi minden van az életünkben, amit mindaddig nem becsültünk meg, amíg hiánya fájdalmasan nem jelentkezett. Hajlamosak vagyunk természetesnek tekinteni dolgokat, amelyek élhetőbbé, kényelmesebbé és színesebbé teszik az életet, vagy számunkra természetes módon az élet alapvető feltételeihez tartoznak, pedig a világ számos pontján eleve nélkülözni kényszerülnek őket.

Az 1990-es rendszerváltást követő első püspökiktatásra az év március 17. napján került sor. Ünnepi volt az alkalom, megannyi külföldi egyházi méltóság – köztük az LVSZ [Lutheránus Világszövetség – a szerk.] akkori főtitkára [a norvég Gunnar Stålsett – a szerk.] és a szomszédos egyházak püspökei –, régi és új közéleti személyiségek jelenlétében zajlott az esemény, zendült az ének egy új, nagy reményekkel várt korszak küszöbén. Bennem élt a feszültség, meg tudok-e felelni az elvárásoknak egy ismeretlen korszak hajnalán, amikor a társadalmi és egyházi változások előrevetítették a lehetőségek csillagzáporát.