nő

Hol fészkel és hová száll a lélekgalamb? Mit rejt az első nő neve: Éva, amely héberül annyit tesz: ’minden élő anyja’? Milyen „Isten-képet” takar a szemeink elé ereszkedő fátyol? Titok, sejtelem, érzékenység, érzékiség – a nőiség sokféle dimenzióját igyekezett megközelíteni az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) második, nagyszabású szofiológiai szimpóziuma, amely A nő transzcendenciája címet kapta.

Akik a fenti kérdésben az ismert székely mondás – mely szerint a nő nem ember – okán vitát vártak Tusnádfürdőn, a 27. nyári táborban, azoknak csalódniuk kellett, ugyanis a székely álláspont ebben a kérdésben egészséges.

Mostantól nők nem lehetnek lelkészek a lett evangélikus egyházban, amint erről a SZEMlélek blog is beszámolt. A KötőSzó blog evangélikus teológa szerkesztőjét faggattuk a döntés és az ellene való tiltakozás hátteréről.

Budapest – NEMek között, Társadalmi nemek sokszínű vallási megközelítésben. A Luther Kiadó legújabb könyvének bemutatóján jártunk.

Budapest – Magyar nyelven az első gender és teológia tematikájú tanulmánykötet jelent meg a Luther Kiadó gondozásában. A NEMek között – társadalmi nemek sokszínű vallási megközelítésben című kötet bemutatóján jártunk.

„Mi a nő dolga? – a férfiak már elmondták nekünk, most mi jövünk” címmel tartott kerekasztal beszélgetést a Progresszív Teológiai Fórum április 11-én este. A K11 Művészeti és Kulturális Központban megrendezett alkalom fontos témát feszegetett és nagy érdeklődésre tartott számot. Katolikus, evangélikus és zsidó teológusok és lelkésznők cseréltek eszmét a női szerepekről.

Budapest – Mottó: „Fogadjátok be a gyermekeket, mert ezzel engem fogadtok be!” – A józsefvárosi ökumenikus közösség évről évre megrendezi a női ökumenikus világimanapot, melynek házigazdái ebben az esztendőben mi, evangélikusok lehettünk. 2016. március 6-án, vasárnap délután hét gyülekezet nőtestvérei szolgáltak az alkalmon.

Mai Európánkban körülnézve úgy tetszik, hogy az én és a mi kibékíthetetlen ellentétbe kerülve végsőkig menő harcot vív egymással. Amikor a „női princípiumról” vitatkozunk, az önmegvalósítást és a közösség, a család szolgálatát állítjuk élesen szembe. Bevándorlók tekintenek új hazájuk, önmegvalósításukat mindennél előbbre helyező polgáraira értetlenül, megzavarodva, vagy éppen egyre növekvő gyűlölettel. Európa őslakosai megbotránkozva, megrémülve, vagy haraggal eltelve tekintenek az újonnan érkezettekre. Van esély rá, hogy kibékítsük ezt a rengeteg én-t és mi-t?

Bóra Katalinon (Luther feleségén) kívül is van még néhány olyan nő a reformáció történetében, akik a középkor végi félhomályban rekedtek, de talán itt az idő, hogy kiemeljük őket onnan. Ismerjenek meg egy ötszáz évvel ezelőtt élt, lenyűgöző teológust és írónőt, valamint egy született reformátorfeleséget, aki sorjában három hitújító hitvese volt.

Giezno – Az ezer éves lengyel-magyar kapcsolat számtalan családi és politikai kötődésen keresztül formálódott barátsággá. A barátság jelentőségének felismeréséhez azonban nem kell a történelemben kutatni. Mindannyiunk életének szerves részét- vagy éppen szomorú hiányossága. A barátság teológiai, történeti és filozófiai körültekintésére vállalkozott közel ötven teológusnő a European Society of Women in Theological Research (ESWTR, Teológusnők Európai Társasága) kelet- és közép-európai regionális konferenciáján. Négy felekezet képviseletében tizenkét különböző országból érkezett előadók és résztvevők vizsgálták meg – plenáris és kiscsoportos előadások keretében – a barátság ekkléziológiai dimenzióit.