kutatás

Jeruzsálem – Több száz év után először felnyitották a Jézus sírja fölött elhelyezett márványlapot a sír fölé emelt szentély restaurálása során – közölte vasárnap a Háárec című izraeli újság honlapja.

Budapest – A megújulás igénye és követelménye nemcsak a reformációra vonatkozik, mint mozgalomra és teológiai iskolára, hanem ezek kutatására és tudományos értelmezésére is. Természetes ezért, hogy a reformációra, sőt reformációkra vonatkozó felfogások mozgásban vannak, néha igen gyorsan megváltoznak. Konferenciánk nyolc előadása olyan kérdéseket közelít meg, melyekre a kortárs kutatók a hagyományos megítéléstől igen eltérő válaszokat adnak.

Budapest – A Klebelsberg Kunó által szorgalmazott budavári épületben, Róth Miksa üvegablakai mögött Magyarország múltjával és jelenével ismerkedhetünk meg. A Magyar Nemzeti Levéltár ugyanis nemcsak megőrzi a régi korok dokumentumait, hanem az érdeklődők számára számos formában elérhetővé is teszi. A 21. század levéltárának fogalmáról, a múlt fontosságáról és a levéltári feladatokról Mikó Zsuzsannával, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatójával beszélgettünk.

Budapest – A Nemzeti Emlékezet Bizottság (NEB) Egyházüldözők címmel jelentette meg az Állami Egyházügyi Hivatal munkatársainak életútját. A közel 350 személyt bemutató gyűjteményről Soós Viktor Attila történésszel beszélgettünk.

Budapest – Hogyan épült fel az Állami Egyházügyi Hivatal? Mi volt a munkatársak feladata? Milyen kapcsolat volt a párt és az egyes felekezetek között? Miért beszélhetünk befejezetlen múlt időben a kommunista hatalom birtokosai és áldozatok feltárásáról? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Nemzeti Emlékezet Bizottság történészével, Soós Viktor Attilával.

Valencia – Spanyol szindonológiai (a torinói halotti lepellel foglalkozó) vizsgálatok szerint a torinói lepel és az Oviedóban őrzött orcatakaró (sudarium) nagy valószínűséggel ugyanannak az embernek a holttestét takarta – írta a Magyar Kurír.

Budapest – Nagyszabású, határon átívelő, a reformációt feldolgozó és azt bemutató projektet indított a Magyar Nemzeti Levéltár. A projekt célja, hogy átfogó és térségi feldolgozást adjon a magyarországi reformációról, valamint fiataloknak és idősebbeknek nyújtson ismeretterjesztést.

Különleges végtisztesség volt 1917. június 27-én a krasznojarszki temetőben. Egy harminchárom éves, köztiszteletben álló magyar költőt temettek, aki a fogolytáborban hunyt el. A halottaskocsi rézveretes, kék keresztekkel mintázott vörösfenyő fakoporsóját vitte, amelynek fedelére belülről odaszegezték a bajonettjét, és betették ezüstfogantyús botját. Hordóabroncsot húztak a testére, mindkét karját leszorítva vele. Egyértelmű volt a szándék: azt remélték, hogy egyszer majd, jobb időkben, az exhumáláskor és a hazaszállításkor a vasabroncs megkönnyíti Gyóni Géza azonosítását.

Egy kutatás eredményei szerint az ateista gyerekek nagylelkűbbek és jószívűbbek vallásos társaiknál, egy másik szerint pedig az ateisták az agyuk kisebb részét használják. Mit mutatnak meg és mit nem ezek az eredmények?

Budapest – Sokoldalú, színes személyiséggel ülök szemben. Dr. Csatári Bence történész, kutató, újságíró. Hét éven át a Magyar Távirati Iroda (MTI) munkatársaként az egyházi vonatkozású eseményekről tudósított, jelenleg pedig a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos kutatója. Az MTI-s időszak alatt kerültünk ismeretségbe, ezért kivételesen engedtessék meg számunkra – mint régi kollégáknak – a tegeződés. Beszélgetésünk apropója Csatári Bence vadonatúj könyve, amely egy eddig feltáratlan területre vet fényt Az ész a fontos, nem a haj – A Kádár-rendszer könnyűzenei politikája címmel.