Kovács Viktor

Soha nem volt még egy olyan ügy, rendszer, ideológia, eszme vagy bármi, ami ahhoz hasonló egységbe kovácsolta volna az emberiséget, mint a jelen globális gazdasági rendszere. Létezhetnek etnikai, vallási, nemzeti, ideológiai vagy bármely ellentétek is a népek között, egy valami közös: a kapitalizmus és a fogyasztás. Hiszen „mindenkinek” az az érdeke, hogy a termék fogyjon… Emellett – keserű paradoxonként – talán még soha nem volt ember és ember ennyire távol egymástól gazdasági (anyagi) szempontból, mint ma.

Szekularizált nyugati típusú világunkban a keresztény hit és vallásosság meglehetősen skizofrén helyzetbe került. Ennek oka, hogy az egyház és az állam szétválasztása a magánszféra hatáskörébe „száműzte” a spiritualitás dimenzióját. A kereszténység alapvető tanítása azonban, hogy az evangéliumot (a Jézus Krisztusról szóló örömhírt) hirdetni kell az egész világban, hogy minél több ember számára elérhető lehetőség legyen. Ezt a kettőt együtt nem lehet. És mégis ebben élünk hívő emberként, és ebben az ellentmondásban van elhívásunk arra, hogy két világ polgárai legyünk.

A karácsonyi történetnek, Jézus születése történetének az egyik legikonikusabb „szereplője” a betlehemi csillag. Egy égi jelenség, amely a Biblia népétől mind földrajzi, mint pedig vallási értelemben nagyon távol lévő embereket is Betlehembe vezetett.

Mindig örülni? Tényleg? Előírásra nem megy. De ha tudom: az Úr közel? Jézusban ugyanis nem valamit kapok, hanem mindent. Életet. – Advent harmadik vasárnapján Fil 4, 4-5 alapján szól hozzánk Kovács Viktor ajkai evangélikus lelkész.

„Angyalok szózata minket is hív” – énekeljük a jól ismert Pásztorok, pásztorok című és kezdetű énekben. De vajon milyen lehetett ez a „szózat”?

Ajka – Az idei advent más lesz, mint eddig volt. A csoportos, olykor tömeges gyertyagyújtások, adventi műsorok elmaradnak városszerte, így az Agórán is.

„Vállalni kell, hogy ez a mi egyháztörténetünk. És hogy minden személyes történetnek, közösségtörténetnek és egyháztörténetnek egyszerre vannak nagyon pozitív és vállalhatatlanul negatív dolgai.”

Nagy levegő, és öveket becsatolni! A mai adás a teológia igazi mélyére vezet! A szónak persze a pozitív értelmében. Csak remélni tudom, hogy méltó vagyok a téma felvezetésére, és hogy ti is kitartotok velem a végéig…

Az elmúlt 1500 év teológiatörténetének egyik legforróbb pontja az akarat kérdése. Egyrészről, hogy vajon az emberi akarat meddig terjed(het), és mennyire szabad, mitől szabad, mire szabad. Az érem másik oldala pedig Isten akarata. Vajon mi az Isten akarata? Meddig terjed? Milyen hatással van rám az ő akarata, (eleve) elrendelése?

Sokféle ima létezik. Vannak előre megírt, kötött, imák, és vannak a szabadon elmondott imák. Vannak olyanok, amelyeket hangosan mondunk, és vannak olyanok, amelyek csak belül szólalnak meg. A sokféleségben azonban érdemes nem megfeledkezni egy nagyon fontos tényről: nem az én gondolataim, érzéseim, sérelmeim, bűneim kimondása, nem az is az önkifejezés egy különleges formája az ima lényege, hanem az, amit Isten akar nekem mondani. A kérdés csak az, hogy meghallom-e… Meg akarom-e hallani…