korál

Albertirsa – Ebben az évben 10 intézményből 46 versenyző nevezett a 15. Országos Koráléneklési Versenyre. Idén először nem helyezéseket adtak, hanem minősítéseket, így mindenki sikerélménnyel tért haza. Az eredmények a következők: 11 bronz, 14 ezüst, 13 arany és 8 kiemelt arany minősítés.

Alberti – A Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola idén 2018. október 13-án, szombaton 14. alkalommal rendezte meg az országos koráléneklési versenyt. A versenyre 34 gyermek nevezett be, akik Albertiből, Mendéről, Aszódról, Orosházáról, Nyíregyházáról, Szarvasról, Kiskőrösről és Soltvadkertről érkeztek.

Albertirsa – Ismét énekléstől zengett a Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola 2016. október 29-én. A szép őszi délutánon negyven diák érkezett tíz iskolából, hogy a zsűri előtt megmutassa, mennyire ismeri az evangélikus korálokat.

Budapest – Reformáció ünnepén minden templomunkban felcsendül ez az ének. Talán az első, amit egy evangélikus gyermek megtanul. Minden gyülekezeti ünnepen, konfirmáción, az istentiszteleteinken a templomban vagy a templom falain kívül is ezt a korált énekeljük. Fennállva, mint a Himnuszt. Igen, az „Erős vár a mi Istenünk…..” kezdetű evangélikus énekünkről van szó. Szeretjük, kívülről tudjuk valamennyi versszakát, de a történetét, születésének körülményeit ismerjük-e? Dr. Finta Gergelyt, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyházzenei Tanszékének vezetőjét, orgonaművészt, a Deák téri templom orgonistáját reformáció ünnepéhez közeledve arra kértem, mesélje el legkedvesebb Luther-énekünk történetét.

A reformáció törekvései nyomán a 16. században új irodalmi és zenei műfaj született, a német korál, amelyből az évszázadok folyamán csodálatos, gazdag énekrepertoár bontakozott ki. Régóta foglalkoztatott engem a műfaj születésének korszaka, hiszen régi magyar énekeink mellett ez a korai énekanyag, a Luther Mártonhoz és követőihez köthető korálok evangélikus énekkincsünk legbecsesebb részei. Luther énekköltői tevékenységéről viszonylag sokat tudunk, arról azonban már kevesebbet, hogy rajta kívül kik írtak még énekeket, ezek az énekköltők milyen kapcsolatban álltak a reformátorral, hol és hogyan tevékenykedtek és szolgáltak. A formálódó dolgozat így végül ezt a címet kapta: Lutherkortársak énekei az 1982-es Evangélikus énekeskönyvben.

Budapest – Megjelent a Protestáns Műzenei Antológiák I. – Korálfeldolgozások a lutheri reformáció első évszázadából című kiadvány, amelyet a Kántorképző igazgatója, dr. Bence Gábor, valamint a Kántorképző Intézettudományos munkatársa, dr. Ecsedi Zsuzsanna és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docense, dr. Soós András készített.

Nem is olyan régen a gyülekezeti énekek szerves részét alkották minden keresztény istentiszteletnek és alkalomnak. Mára – a gyülekezeti (bibliaórás) kemény magot leszámítva – nem igazán énekeljük ezeket a klasszikus keresztény, illetve felekezeti korálokat. Ez a folyamat a gyülekezeti élet minden területét elérte, talán az istentiszteleti liturgiát legkevésbé. Mindenkinek lehet tapasztalata a temetéseken egyedül zengő lelkész- és kántorhangról, a kínos-csendes iskolai éneklésekről, ifjúsági órákon pedig csak a gitáros ifjúsági énekek kerülnek elő – jó esetben. Összegyűjtöttünk néhány tényt és érvet: miért gyakoroljuk mégis tovább ezt a hosszú, szép hagyománnyal bíró gyülekezeti „himnuszköltészetet”?

Budapest – 2015. november 13-án a Régi Zeneakadémia Bach-termében reprezentatív válogatáson vehettek részt az érdeklődők a nemrégiben a Luther Kiadónál megjelent Korálelőjátékok az Evangélikus énekeskönyv énekeihez című kötetből. VIDEÓK!

Albertirsa – A szombati nap ellenére nagy volt a sürgés-forgás a alberti Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola termeiben és aulájában 2015. október 17-én. Az iskola elhivatott énektanára, Hepp Éva immár tizenegyedik alkalommal szervezte meg és bonyolította le a koráléneklési versenyt – idén a reformáció ötszázadik évfordulójára készülődve Luther-énekekből.

Budapest – Fontos kiadvánnyal gazdagodott egyházunk zenei élete. Kántoraink, egyházzenészeink mindennapos munkáját segíti a Korálelőjátékok az Evangélikus énekeskönyvhöz című, frissen megjelent gyűjtemény. Sőt szerkesztői túl is tekintettek saját felekezetükön: a darabok alapjául szolgáló énekek többnyire három protestáns – evangélikus, református, baptista – énekeskönyvben is megtalálhatók. A válogatás a legjelentősebb klasszikus szerzők mellett nagy számban közli kortárs alkotók műveit is. A kötet két szerkesztőjével, Bence Gáborral és Gálos Miklóssal Kocsis Krisztina beszélgetett.