könyv

Budapest – Tölg-Molnár Zoltán alkotásai „befejezettségről és töredékességről, tökéletességről és esendőségről, termékeny kétségekről és határozott állításokról egyszerre szólnak” – fogalmazott Gerber Pál képzőművész.

„Minden véges magában hordja saját határait, amelyeket mintegy a végtelenből kell kivágnia” – fogalmaz Friedrich Schleiermacher evangélikus teológus, lelkész. A Jelenések könyvében éppen ezzel, a megismerhető és megismerhetetlen, azaz a szükséges tudás határaival találkozhatunk. Incze Mózes festőművész számos bibliai ihletésű festmény után a reformáció évfordulójához kapcsolódva a Jelenések könyvét illusztrálta. Az Arcus Kiadó gondozásában megjelent különleges litográfiák nem csak a Biblia utolsó könyvét, hanem művészet és vallás kapcsolatát, valamint a Szentírás aktualitását is középpontba helyezik.

A „mi lett volna, ha”-nézőpont általában hiábavaló gondolatgombolyagba tekeri bele az embert. Az életben kerülni is szoktam, ha tehetem, ezt a fordulatot. De amikor sci-fit olvasok, mégis belemegyek a játékba, mert úgy érzem, érdekes elgondolkodni, hogyan is alakulhatna, alakulhatott volna egy-egy esemény, ha a szereplők másképp, jobban, igazabban lettek volna jelen benne.

Éneklő egyház vagyunk. Attól távol állunk, hogy a mondat mögé felkiáltójelet tegyek, sőt tavaly ilyenkor talán inkább kérdőjelet használtam volna. Az idei év egyik nagy élménye számomra, hogy még ma Magyarországon is fogalmazhatunk kijelentő módban. Saját élményemet két ismerősöm erősítette meg. Örömmel és büszkeséggel számoltak be arról, hogy más felekezetekhez tartozók milyen megbecsüléssel – és talán némi irigykedéssel – fedezték fel: az evangélikus gyülekezet együtt énekel. Az Énekkincstár című kötet ezért nem csak szaktudósok lelkes, de annál kisebb csapatának a figyelmére tarthat igényt.

Ahogy a 2017-es ünnepi év megemlékezései, úgy a 95 „tételben” megjelent Reformációi ábécé is túlmutat Luther – történelmileg megkérdőjelezhető – tételszegező gesztusán. A német nyelven tavaly, magyarul – Szűcsné Prőhle Lívia fordításában – idén a Luther Kiadó gondozásában napvilágot látott könyv figyelmünket a reformáció folytonosságára, folyamatosságára szegezi.

Vannak-e protestáns szentek? Reflexből bizonyosan még a kérdésen is megütközünk. Éppen a szenteknek liturgiánkból és a hitgyakorlatunkból való száműzése az egyik leginkább feltűnő különbség az ortodox és a katolikus gyakorlathoz képest. Régi konfirmációs káténk úgy tanított, hogy szent az, aki vagy ami az Istené. Reméljük, hogy protestánsok is találhatók köztük. Még a katolikus lexikon szerint is lehetnek szentek a protestánsok: tág értelemben az összes hívő az, akik a keresztség által részesülnek Isten életében és szentségében. A szentté avatás tisztességében pedig azok részesülhetnek, akik „hősies fokon” valósították meg a szentség ajándékát.

Budapest – Megjelent Garádi Péter Jézus és a samáriai asszony – Megtéréstől a megtérítésig című könyve, amelyet felekezetektől függetlenül bibliakör-vezetőknek, biblia- és imakörök tagjainak, házi csoportoknak, lelkészeknek és nem lelkészeknek egyaránt ajánlanak. Mindenkinek, aki tudja – és annak is, aki nem tudja –, hogy Jézus találkozni akar vele. Továbbá azoknak, akik már találkoztak a Feltámadottal, és elfogadják, hogy a Szentlélek erre újra emlékeztesse őket.

Budapest – A VII. kerületi protestáns gyülekezetek történetét dolgozza föl a kezdetektől napjainkig Vezsenyi Péter most megjelent könyve, A reformáció öröksége Erzsébetvárosban. A kötetet hétfőn mutatták be a K11 kulturális központban.

Budapest – Amikor felkérést kaptam a könyvajánló megírására, első gondolatom az volt, hogyan írjak ajánlót olyan könyvhöz, melyet még nem olvastam végig? Hiszen felelősséggel nyilatkozni csak olyanról lehet, amit pontosan ismerünk. Aztán eszembe jutott, hogy a könyvet még nem olvastam ugyan végig, de több évtizeden keresztül volt lehetőségem arra, hogy hétről hétre többször is hallgassam Széll Bulcsú, Bulcsú bácsi igehirdetéseit.

Csömör – A reformációi jubileumi év záróeseményeként mutatták be 2017. december 1-jén a Hit által, kegyelemből – Protestáns gyülekezetek Csömörön című százoldalas kiadványt az evangélikus ifjúsági házban. A Csömör Nagyközség Önkormányzata által kiadott kötetet Boda Zsuzsa szerkesztette.