Isten

Egy korosztály, akik gyülekezeteink holtterében vannak, néha látjuk, néha pedig szem elől tévesztjük őket. Beszélünk róluk, de bizonytalanok vagyunk, hogyan beszéljünk velük. Hogyan viszonyuljunk a híres Y generációhoz, azaz a mai egyetemista és fiatal felnőtt korosztályhoz? A mai magyar valóság a kivándorlással és a fogyó falvakkal, a pezsgő egyetemi városokkal sajátos képet fest erről a korosztályról. Hogyan élik ők meg a hitüket, és mi az, amit várnak ma az egyházaktól az Y generációsok?

Hol fészkel és hová száll a lélekgalamb? Mit rejt az első nő neve: Éva, amely héberül annyit tesz: ’minden élő anyja’? Milyen „Isten-képet” takar a szemeink elé ereszkedő fátyol? Titok, sejtelem, érzékenység, érzékiség – a nőiség sokféle dimenzióját igyekezett megközelíteni az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) második, nagyszabású szofiológiai szimpóziuma, amely A nő transzcendenciája címet kapta.

„Bár maga a karácsony három napig tart, de az emelkedett hangulatot egész évben megőrizhetjük: egy-egy jó szóval, mély emberi kapcsolatok ápolásával és azzal, ha felismerjük a valódi ajándékokat az életünkben, amelyekért képesek vagyunk hálát adni. Bármelyik napon képesek vagyunk továbbadni a fényt, a legszürkébb januári hétfőn is.”

A legnagyobb svéd keresztény egyház vezetője szerint nem helyes Istent „Úrnak, Uramnak” szólítani, mivel léte túlmutat az emberi nemek megkülönböztetésén.

Jézus folyamatosan tanította tanítványait; minket is szeretne „beiskolázni” ingyenes, életfogytig tartó továbbképző „tanfolyamára”, amelynek végbizonyítványát személyesen adja majd át a résztvevőknek: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.” (Jel 2,10)

Leleményes szeretet, szokták így nevezni a nagy titkot, mely fonák helyzetekben a segítségünkre siethet. Megnyilvánulása egészen spontán, akarni nem lehet. De vágyni és kérni annál inkább. A hitel és hitelesség mibenlétét firtató Keresztény hitelkalkulátor című írás nyomán haladva most az eredetiséget megalapozó képzelet és fantázia keresztény vonatkozásait vizsgáljuk.

Sok évvel ezelőtt válságba kerültem, meginogtam a tanári hivatásomban. Nekem szólt az ige, amikor a kelenföldi evangé­likus templomban hallottam Missura Tibor lelkész úr igehirdetését: „Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.” (1Pt 5,7)

A II. világháború utáni kommunista diktatúra alatt hazánkban nemzedékek nőttek fel hit és vallásos, erkölcsi nevelés nélkül. A rendszerváltás után az ateista ideológia egyeduralmától szabadulva, voltak akik csak divatból keresztelkedtek meg. Ám sokakat belső lelki igény hajtott a hit, Isten és a keresztyén közösségek felé. Sorozatunkban ez utóbbiak vallanak arról miért éppen az evangélikusok közösségét választották.

Budapest – A Magyarországi Luther Szövetség és a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottsága szervezésében jubileumi előadássorozatra kerül sor minden hónap utolsó csütörtökén a Deák téri Evangélikus Országos Múzeum előadótermében. Negyedik alkalommal, 2017. április 28-án dr. Csepregi András teológus, lelkész, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium iskolalelkésze tartott előadást Luther és Isten kétféle kormányzása címmel.

Állok Santo Domingóban Kolumbusz Kristóf ember nagyságú szobra előtt. Az alak kinyújtott karjával a tenger felé mutat, amellyel évekig viaskodott. Fölfelé tekintve az az érzésem, mintha a szoboralak egyre növekedne, hatalmassá terebélyesedne, és már csak ő volna a téren, kiszorítva minden pálmafát, virágot és bokrot. Megpróbálom megfejteni, mi az, ami ötszázhuszonöt évvel az Újvilág felfedezése után a szobor látványából megérint. A bámulatos állóképessége, amelyet csodáltak a kísérői? Testi ereje, amelyet alárendelt a lelkének? Euforikus állapota, amikor ügyének sorsa miatt nem evett és nem aludt? Kiapadhatatlan energiája? Önsanyargatása? Keménysége, amikor a lázadásokat leverte? Taktikai érzéke az indiánok nyílvesszői ellen? Embersége?