gyülekezet

Nagyveleg – Figyelmükbe ajánljuk a Fejér–Komáromi Evangélikus Egyházmegye új képzését, amelynek során a fiatalokat szeretnék felkészíteni a gyülekezeti gyermekszolgálatra.

Itt a tél, a hó, mint minden évben. Gyülekezeteinkben kicsik és nagyok már a karácsonyt várják, folyik a készülődés. Remélem, nem úgy alakul az ünnep, mint ahogy egy korábbi gyülekezeti látogatáson egy asszony panaszolta nekem: „Jaj, itt a karácsony, rettentően nagy teher esik mindig rám, jaj, megint összejön a család, és megint jól össze fogunk veszni!” Ilyenkor hidegebbek már a templomok, nehezebb a megközelítésük, kisebbek a létszámok. Nem szoktunk ilyen időkben gyülekezeti-egyházmegyei rendezvényeket tartani, de később majd jönnek az ökumenikus imahetek alkalmai a gyülekezetekben.

Nyíregyháza – Az apostoli korban érezhették kissé magukat azok, akik – a nyíregyházi gyülekezet több lehetősége közül – a mandabokori imaházat választották a vasárnap megszentelésének helyéül.

Budapest – Minden lelkész számára különleges és megható pillanat, amikor egy volt hittanosa, egy konfirmandusa, egy ifise vagy már felnőtt gyülekezeti tagja elhívást kap a lelkészi szolgálatra. Hálaadás és sok-sok imádság kíséri ezt a folyamatot, mígnem eljön az a pillanat, amikor az induló teológuspalántából felavatott lelkész lesz, és már ő maga felel egy gyülekezetért, a benne felnövekvők generációjáért.

Csorna – Kapuvár – A Csornai Evangélikus Egyházközség szervezésében népes és lelkes közösség látogatta meg szeptember 15-én az egykori Bars és Hont vármegye nevezetességeit.

Felpéc– A Felpécért Alapítvány népfőiskolai tagozata – az evangélikus gyülekezettel közösen – orgona hangszeres képzést hirdetett meg a felújított és 2017 szeptemberében átadott felpéci evangélikus templom műemlékvédelmi orgonáján.

A vasárnapi perselypénz és az egyházfenntartói járulék összegének csökkenése vagy épp növekedése biztos fokmérője egy gyülekezet iránti elkötelezettségnek. Legalábbis volt eddig. Ugyanis bár a legtöbb közösségben a rendszeres adományok összege csökken, ma már ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy többen fordítanának hátat a templomnak, hanem inkább az adományozási szokások átalakulását jelzi.

Annyi mindent szeretnék most megbeszélni veled, Istenem! Gyakran eléd viszem ennek a gyülekezetnek a gondját-örömét. Mindig arcok villannak föl előttem: testvérek, akiket ismerek, akikkel közös az utunk, akikkel téged keresünk: szándékaidat kutatjuk, útmutatásodat várjuk.

Kiindulásunk legyen a presbiter szó eredeti értelme: „idősebb”. Ez azonban ma sem életkort jelent – miként egykor sem azt jelentette –, hanem a Krisztus-követésben „előbbre” lévőt, „haladót”, aki tapasztalt, megállapodott a hitben, s ezért rá lehet bízni az egyház dolgait, döntéseit, vezetését. (A katolikus egyház hivatalos szóhasználatában a presbiter teljesen más – papi – tisztséget jelent, ezért most erre nem térünk ki.)

Fiatalok és idősek, evangélikusok és katolikusból lett evangélikusok, nők és férfiak, fiatal fiúk, lányok, családapák, többszörös nagy- és dédmamák – nem reprezentatív válogatásunk is arról tanúskodik, hogy egyházunk „emberi erőforrása” szívet melengetően gazdag. Összeállításunkban az ország legkülönbözőbb gyülekezeteiben élő, szolgáló presbitereknek tettük fel kérdéseinket. Válaszaik megfontolandók, és a feltáruló sokszínűség sok mindent elárul evangélikus egyházunkról az Úr 2018. esztendejében.