A szervezők célja, hogy felhívják a diákok figyelmét a kémia sokszínűségére és változatosságára, valamint hogy a tanulók mélyebben betekintést nyerjenek az egyes kémiai elemek felfedezésébe, elnevezésébe, fontosabb fizikai és kémiai tulajdonságaikba és gyakorlati felhasználásukba. Mindeközben emléket állítanak Müller Ferencnek, aki 1782-ben felfedezte a tellúrt.

Az írásbeli teszt megoldása után a nyolc legeredményesebb csapat kvíz formájában adott számot tudásáról, melyet Gruber László, a bonyhádi gimnázium tanára vezetett. Első helyen a Bonyhádi Petőfi Sándor evangélikus gimnázium általános iskolájának (volt Vörösmarty Mihály Általános Iskola) csapata végzett, amelyet Both Marietta, Glöcker Éva és Ferencz Péter alkotott. Felkészítő tanáruk Genczlerné Herceg Ágota volt. Nyereményük egy háromnapos ausztriai tanulmányút lett.

A második helyet a pécsi Jókai Mór Általános Iskola szerezte meg Arató Valér, Nemeskéri Dániel és Puskás Péter hármasával, Hegyiné Király Krisztina felkészítésével.

A dobogó harmadik fokára a dombóvári József Attila Általános Iskola diákjai – Ollé Zsófia, Szűcs Fanni, Ábrahám Nóra – állhattak, akiket Esküdt Tímea támogatott. Nyereményük egy-egy budapesti tanulmányút.

A versenyt – Müller Ferenc születésének 275. évfordulója alkalmából – egy nemzetközi konferencia követte. Előadást tartott dr. Sipos Pál, a Szegedi Tudományegyetem tanára, Kalydi György, a győri Krúdy Gyula középiskola tanára, Szórád Endre, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium pedagógusa, Kiss Szilvia tanárnő Dunaszerdahelyről, Hampel Emőke tanárnő Marosvásárhelyről és Nagy István versenyszervező, a bonyhádi gimnázium tanára.

A konferencia zárásaként a résztvevők megalapították a Müller Ferenc Emléktársaságot. Elnökének dr. Sipos Pált, titkárának Nagy Istvánt választották.

Részlet a Müller Ferenc Emléktársaság alapító leveléből

„Azért alapítjuk ezt a társaságot, hogy a nagy minerológus emlékét méltó módon megőrizzük, gondozzuk. Ápoljuk és megbecsüljük Müller Ferenc szellemiségét, aki bányamérnöki elhivatottságával és kiemelkedő kémiatudásával lehetővé tette, hogy az akkori magyar hon megajándékozza a tudomány művelőit egy új kémiai elemmel. Kötelességünknek érezzük, hogy felhívjuk a felnevelkedő ifjú generáció figyelmét az egyetlen, hazánkban felfedezett elem, a tellúr példáján keresztül az összes kémiai elem egyszerűségére, tökéletességére, szépségére és végtelen kombinációjukra, amelyet anyagnak és életnek nevezünk.”