Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt?

A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. a vízözön negyven napig tartott, akárcsak a mannahullás, a választott nép negyven éven át vándorolt a pusztában, Mózes negyven napig volt a Sínai hegyen, a kémek az ígéret földjén, Illés negyven napon át vándorolt a Hórebig, Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében és Jézus is negyven napig böjtölt az evangélium szerint. 

A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, jelzi az embernek Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását.

Mióta tartják a böjtöt?

Hamvazószerda nem bibliai ünnep, hanem az őskeresztény hagyományból merít: a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Még ma is őrzik ennek emlékét: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.

A böjt – a tartózkodás az étkezéstől bizonyos napokon – már a korai időszakoktól jelen volt a keresztyénség életében. A húsvét előtti böjtöt eleinte kizárólag nagypénteken és nagyszombatot tartották, és 336-tól kezdve foglalt egy hetet magába, a nagyhetet. A negyvennapos – hamvazószerdától húsvét vasárnapig tartó – étkezési megtartóztatás a negyedik századtól fokozatosan alakult ki. A hetedik század elején vált szokássá, majd 1091-ben II. Orbán pápa törvénybe is iktatta ezt. A római egyház innentől már előírta hívei számára és fokozatosan tették a nagyböjt kezdetét az első böjti vasárnap előtti szerdára, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, de a közbeeső hat vasárnap nem böjti nap.

Böjti gondolatok 2017-ben

Az evangelikus.hu oldalán az idei böjti időszakban videós sorozatot indítunk, amelynek egyes részeiben evangélikusok vallanak arról, mit jelent számukra a böjt, hogyan böjtölnek. Első részünkben dr. Horváth Piroska gondolatait osztjuk meg: