A kórus első blokkjában Bárdos Lajos zeneszerző, karnagy, zenetudós dallamai csendültek fel Makkos Ágnes karnagy vezetésével. Elsőként a Régi táncdal hangzott el. A dallam egy 16. századi tabulatúrás könyvből való, a szöveg költött feldolgozású. A dalban nagyon sok a hangszeres zenére való hangutánzó-utalás (cimbalom, bőgő stb). A Tréfás házasító kumkumjaival egyszerűen fügét mutatott a zeneszerző az esztétikai normáknak. Nagy tetszést aratott vidámságával, kecsességével. A Dana dana dallama Kiss Lajos gombosi gyűjtéséből, szövege pedig erdélyi táncszókból áll. Látszott a kórustagok arcán is, hogy élvezték a játékosságot és a halandzsázást. Az első rész zárásaként énekelt Tillai Aurél Valamennyi búzaszál van című kórusművének ritmusa is hallhatóan a régi korok zenéjéből származik. Tillai Tanár Úr énektanárok, karvezetők ezreit tanította Pécsett, mégis kevesen tudják róla, hogy hangszeres és vokális zeneműveket is komponált. Néhány éve, 2010-ben jelent meg kötete, melyben 36 kórusmű található.

Most szólista szerepében mutatkozott be a karnagy. G. F. Händel Xerxes című operájából hallhatták először a Szép hársfalomb magyar szöveggel ismertté vált Largo tételt, mely az egész operairodalom egyik legszebb áriája. Mezzoszopránja betöltötte a termet szépségével, fényével, vallásos áhítatával.

Szép átvezetés volt ez a középső rész egyházi műveihez. W. A. Mozart halála évében komponálta az Ave verum corpus c. Úrnapi motettát, amelyben a zene még a hangok arányaival is képes közvetíteni az istenhitet .Először le kell szállni a pokolba, ahogyan Jézus is tette, vagy Dante leszállt az Infernóba, de aztán hirtelen vált, ami úgy megrázza az embert, mint egy áramütés. Már ha valakinek van füle hozzá. Aztán feloldja: az ember átéli, hogy meghal, föltámad, mennybe megy. Minden szótagra egy hang esik, de most a halál kifejezésre kilenc is! Ebben az alig három perces műben is érezhető, hogy a kórus igazán átérzi ezt. Átjön a mondanivaló az alig három perces műben. Ezután C. Saint-Saens Karácsonyi oratóriumának 10. befejező tételét, a Tollite hostiast (Hozzatok áldozatot!) énekelte a kórus. Ugyancsak tőle hangzott fel egy motetta, a Panis angelicus. A szólót éneklő karnagy hangjában most valóban egy angyal suhant át a jelenlévők lelkében.

Halmos László Jubilate Deo („Ujjongjatok az Úrnak föld országai…”) emblematikus motettája zárta a műsor e részét. Friss és egyéni hangot képvisel, de ami a legfontosabb: ihletett, jól eltalált kompozíció. A nagyváradi születésű egyházzenész, zeneszerző 22 éves korától Győrben élt és alkotott. A Győri Székesegyház és a Palestrina Kórus zenei vezetője volt. Mintegy 700 egyházi művet hagyott hátra, melyek hosszú évtizedekig meg sem jelenhettek nyomtatásban.

Az utolsó blokkban a vizeké volt a főszerep: a Tiszáé, a Dunáé és a Balatoné. A Tisza partján mandulafa virágzik kezdetű magyar népdal Hont vármegyéből származik. Bárdos Lajos 1940-ben vegyes karra dolgozta fel, Tiszai dallamok címmel. A Széles a Duna, keskeny a partja kezdetű magyar népdalt Ádám Jenő gyűjtötte Nógrádmegyeren 1928-ban. Vegyeskari változatában vált népszerűvé. A Széles a Balaton magyar népdalt Kerényi György gyűjtötte Sárpilisen. Vavrinecz Béla zongorakíséretet írt hozzá, és még három balatoni népdalhoz. Gerhát Orsolya zongoratanár kísérésében kiemelte és széppé formálta ezt a blokkot is. Vavrinecz Béláról viszonylag keveset tud az átlag koncertlátogató, Érdemes tudni róla, hogy több táncegyüttes zenei, ill. művészeti vezetőjeként dolgozott: a SZOT Műv. Együttesben, a Budapest Táncegyüttesben és a Duna Művészegyüttesben. Filmzenét is komponált, az emlékezetes, 1974-es Szerelmem, Elektra című Jancsó-filmét.

Ráadásként két zenei paródia következett. Összegezve és felidézve az első rész játékosságát és a zárórész vizeket idéző műveit, kiemelve így a középső hálaadását. Az eredeti darab Franz Schubert Pisztráng című dala, amely a romantikus dalirodalom kiemelkedő remekműve. A zongorakíséret a csermely csobogását és a tiszta vízben cikázó hal mozgását jelenítette meg. A német zenetudós, Ulrich Kaiser „fordította ki” ezt a dalt Mozart és Bizet műveit megidézve.

A Bad Wimpfenbe induló kórus tartalmilag remekül összeállított hangversennyel készült barátaihoz, a testvéri szálakkal kötődő Concordia Énekegyütteshez és a városhoz egy szép, magyaros népzenei anyaggal. Tudatosan kifejezve azt is, hogy milyen mélyen hálát adnak az Úrnak ezekért a kapcsolatokért, melynek során most már békévé oldották ők is a múltat, a Sopronból áttelepítettek leszármazottaik és az itt maradók között. Szép volt, Liszt Ferenc Pedagógus Énekkar!