Énekkel és verssel szolgált a gyülekezet ifjúsága és kórusa. Az ünnepi alkalmat követően a gyülekezeti házban került sor egy tavalyi pályázaton az Északi Evangélikus Egyházkerület által is támogatott gyülekezettörténeti kiállítás megnyitására.

Az északi egyházkerület lelkészi vezetője Jn 6,1-15 alapján tartott prédikációjában külön megszólította a szép számmal jelen lévő gyermekeket, kiemelve, hogy a csodálatos kenyérszaporítás történetében egy gyermek az, aki felajánlotta a nála lévő öt árpakenyeret és a két halat. Majd a boltokban kapható sokfajta kenyérre, a bőséges választékra utalva az élő kenyérre, Jézus Krisztusra hívta fel a gyülekezet figyelmét. A püspök hangsúlyozta, hogy az Ő igéje az egyház igazi kincse, és arra buzdított, hogy mindig erre legyenek éhesek, a reformációi emlékévben is ezzel éljenek.

Az istentiszteletet követően az emlékév alkalmából kialakított gyülekezettörténeti kiállítás megnyitása következett. A gyülekezeti házban először Torzsa Tamás lelkész köszöntötte a szép számmal megjelent híveket, majd röviden Török János szügyi felügyelő ismertette az egyházközség, valamint Nógrád megye legnagyobb evangélikus templomának történetét. Külön említésre érdemes, hogy a templom három ma is működő harangja közül az egyiket még a török korban rejtették el. Közel háromszáz évig pihent a föld alatt, míg végül megtalálták és felhasználták az épülő templomban. Egy másik harang pedig az egykori pesti (Rákóczi úti) szlovák templom harangja volt.

A kiállítás hátterével kapcsolatban elmondták, hogy mivel a nagymúltú, 17. századi szlovák gyökerű gyülekezet története eddig nem volt alaposan feldolgozva, szükségét érezték az egyházközség és a hívek birtokában lévő kincsek rendszerezésének, megőrzésének. Így most egy közös gyűjtőmunka és összefogás eredményeképpen jöhetett létre a különböző dokumentumokat és tárgyi emlékeket tartalmazó tárlat. A kiállításon megtekinthetők egyebek mellett régi anyakönyvek, jegyzőkönyvek, fotók, énekeskönyvek, Bibliák, kegytárgyak, valamint az egyházközség 1812-ben készült viaszpecsét-nyomója is.

A hagyományokat ápolva szlovák nyelven is elhangzott egy köszöntő, amelyet Batta Lászlóné presbiter mondott el. A szlovák foglalkozásra járó gyermekek pedig szlovák nyelven imádkozták el a Miatyánkot, amelyet jó néhány testvér is velük tudott még mondani.

Megnyitó beszédében Fabiny Tamás köszönetet mondott azért, hogy a gyülekezet ilyen példaértékűen őrzi gyökereit. A harang kalandos történetére, valamint a kiállított tárgyakra is utalva kiemelte, hogy a korábban eltemetett értékek napvilágra kerülve sokak számára megismerhetővé válnak. Arra kérte az egybegyűlteket, hogy továbbra is őrizzék múltjukat és ebben mutassanak példát mások számára is.

A szeretetvendégséggel zárult ünnepség után a négy gyülekezet presbitereivel külön is találkozhatott a püspök, és egy közös ebédet követően értékelhették szűkebb és tágabb közösségeink helyzetét, valamint beszélgethettek a választott vezetőkre háruló feladatokról.