Képzeljünk el egy nagy asztalt, amit széles rokonságunkkal ülünk körül. Jelen van az 1945 előtt született, azaz minimum egy világháborút megélt családtagunk (veterán generáció), akinek születésekor nem hogy vezetékes telefon, de még a televízió, sőt, a mosógép is ismeretlen volt. Ott van a legfiatalabb, a 2010 után született alfa generációs családtagunk is, aki már nemcsak a közösségi média, hanem az okostelefon világába született. E két életkori tartományon belül még további négy generációt lehet megkülönböztetni (baby boomer: 1946–1964; X: 1965–1979; Y: 1980–1994 és Z: 1995–2009), melyeknek mind-mind olyan sajátos, a többi generációtól eltérő vonásaik vannak. A baby boomer tagjai már szüleikhez képest nyugodtabb társadalmi-gazdasági helyzetbe születtek bele, ők a forradalmakat megvalósító generáció. Poroszos, tekintélyelvű szemléletben nevelkedtek, hatott rájuk a kommunista bezártság, életüket meghatározta a munka, míg mindennapjaikban egyre nagyobb teret nyert a televízió.

Az Y generáció tagjai egészen máshogy vannak jelen: ők megélték, hogy középkorú szüleik – akik egész életükben igyekeztek megfelelni a környezetük felé és jól teljesíteni a munkahelyükön – a 2008-as gazdasági válság hatására egyik napról a másikra elveszítették állásukat. Erre az Y generáció tagjai kétféle választ adtak: mivel az idősebbek akkor léptek a munkaerőpiacra, így gyorsan elfogadták a tapasztalt idősebbek helyére kínált olcsóbb, de őket célzó állásokat, míg a fiatal Y-osok nem kérnek a szüleik munka által meghatározott életéből. Steigervald szerint „nem akarnak belerokkanni abba, hogy más dúsgazdag legyen a munkájukból”. De nézzünk a családi asztal következő székére is: Z generációs családtagunk az első olyan nemzedék tagja amelyik már teljesen online világba született bele. Neki nem kell tanítani az internetet, hanem ő mutatja meg szüleinek, nagyszüleinek, hogy hol és mit találhat meg az éterben.

Most a generációk oldaláról vegyük szemügyre a terített asztalt: a nagyszülők úgy nevelkedtek, hogy jó dolog zsíros ételt fogyasztani, míg a fiatalok a reformkonyha hívei, akik nem csak az ételek összetevőire, hanem arra is igyekeznek figyelni, hogy honnan, milyen körülmények közül és milyen úton került az étel az ünnepi asztalra.

Miről és hogyan beszélgetnek a jelenlévők az asztal körül? Tudjuk, hogy összeköti őket a család, a szeretet, ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy míg vannak, akik a személyes jelenlét örömét, az együtt étkezés pillanatait élik meg, addig a fiatalabbak közben folyamatosan a telefonjukra néznek, esetleg posztolnak. Az asztal körül futkározva ott vannak a legkisebbek is, az alfa generáció tagjai, akiknek – Steigervald megállapítása szerint – ahhoz, hogy „a szüleivel felvehesse a szemkontaktust, valami olyasmivel kell megküzdenie, amivel korábban egyetlen generációnak sem, ez pedig a kézben tartott világ: az okoseszközökön olvasható internet és a közösségi média. Szüleik kiterjesztett valóságával szembesülnek akkor, amikor például szoptatás közben az anya nem az ő tekintetüket keresi és nem is gügyög, hanem a telefonját bújja.”

Steigervald Krisztián Generációk harca című kötete láttató képeken keresztül vezet be minket a terített asztal körül ülő generációk különböző felfogásaiba. Megismerhetjük, hogy az eltérő korosztályok milyen kérdésekkel szembesültek, milyen technikai világba születtek, milyen meghatározó jegyeket hordoz a gondolkodásuk, életfelfogásuk. E mellett a könyv olvasása közben arra is rádöbbenhetünk, hogy azáltal, ha megismerjük a különböző generációk fenti jellegzetességeit, egyúttal átgondoljuk saját generációnk kérdéseit, akkor sokkal nyitottabbakká, elfogadóbbakká és megértőbbekké tudunk válni. Ugyanakkor szólnunk kell arról is, hogy ez a könyv bár nagyon sok helyen markáns kijelentéseket tesz, olvasása nem nyújt a témakörben valódi elmélyülést. Steigervald beleesik abba a csapdába, hogy míg a könyvében pontosan meghatározza, hogy különböző generációkhoz más-más módon érdemes szólni – figyelembe véve a saját jegyeiket –, addig e kötetben megpróbálja azt, ami kijelentése szerint lehetetlen: minden generációhoz hasonló érveléssel próbál üzenetet közvetíteni. Ezt leszámítva azonban olvasmányos, sok helyen aha-élményt rejtő könyvet tarthat a kezében az olvasó.

Steigervald Krisztián: Generációk harca – Hogyan értsük meg egymást?
Partvonal Kiadó, 2020.