1. Az iszlám kudarca

Egyre nyilvánvalóbb sok muzulmán számára, hogy az iszlám kudarcot vallott. Nem váltotta be azokat az ígéreteket, amelyeket tett. Nem hozott sem békét, sem prosperitást, sem megelégedettséget azokban az országokban, ahol uralkodó vallás lett. A muszlim világ romokban van. A szaúdi uralkodó család korrupt és hiteltelen. Az iráni vezetésben nem bíznak. Szíriát háború verte szét. A szunniták és a síiták szembenállásában nincs remény a megbékélésre. Az iszlám kudarcát jelzi a radikalizmus növekedése is, egyfajta durcás védekezésként a muzulmán hitet fenyegető kulturális nyomásra. Az iszlám belső válsága rengeteg muzulmánt indít arra, hogy más lehetőségeket is megvizsgáljon. Kézenfekvő a hozzá legközelebb álló keresztyénség szemügyre vétele.

2. Az Istennel való bensőséges kapcsolat lehetősége

A muzulmán hitben Allah távoli Isten, nincs az a bensőséges közösség vele, amit mi, keresztyének megtapasztalunk. A fent említett narratív kritikai kutatást végző professzor szerint ez visszavezethető az iszlám politeista gyökereihez, amikor még Allah körbe volt véve más istenségekkel, hiszen azzal, hogy Mohamed elirtotta ezeket a közvetítő isteneket Allah mellől, csak a távolság maradt Allah és az emberek között. A muzulmánok némi irigységgel tekintenek arra, hogy mi viszont személyes kapcsolatba kerülünk Istennel. Nemcsak szolgái vagyunk, akik visszakérdezés nélkül meghajtják a fejüket, hanem fiuk, akik Atyánk meleg szeretetét élvezzük. Ez az irigység sok muszlimot arra indít, hogy közelebbről megvizsgálja a keresztyénség üzenetét.

3. A keresztyének szeretete

A harmadik dolog, ami a szóban forgó kutató szerint Krisztushoz vonzza a muszlimokat, a keresztyének szeretete. A muzulmán hit sokat beszél a muszlimok közösségéről, az ummáról, de tapasztalatuk szerint az umma egy bizonyos ponton túl nem létezik, üres ígéret. Irtózatosak a feszültségek a muzulmán világban. Keresztyének között viszont valódi közösséget és szeretetet tapasztalnak, amely átível kultúrákon, nyelvi határokon és etnikai különbségeken is. Azt látják, hogy a keresztyénségben valódi umma van, és ez vágyakozást, egészséges irigységet ébreszt bennük. Az pedig egyenesen sokkolja őket, hogy a keresztyének képesek az ellenségeiket is szeretni. Ők ezt nem ismerik. Számukra a sértés bosszúért kiált, a támadásra támadás a válasz. Az nem hatja meg őket, ha nyugati templomokról leveszik a kereszteket, mert ez nevetséges önfeladás a szemükben, de mélyen megrendülnek, amikor azt látják, hogy egy keresztyén meggyőződésből a mártírhalált is vállalja, majd a rokonok bosszú helyett megbocsátanak és imádkoznak értük. Ez elképesztően vonzó a számukra.

A három dologból az utóbbi kettő az, amiért mi sokat tudunk tenni. A mi felelősségünk, hogy felmutassuk Krisztus valóságát azáltal, hogy megéljük az Istennel való bensőséges kapcsolatot, hogy szeressük egymást és a muszlimokat is, akiket Isten az életünkbe terel. A mi felelősségünk, hogy szeressük az ellenségeinket is, mégpedig úgy, hogy közben a saját meggyőződésünket és a hitünk kincseit nem adjuk fel, hanem éppen azt ajánljuk nekik is megoldásként. A keresztyénség vonzerejét csak mi tudjuk felmutatni!

https://divinity.szabadosadam.hu