Az idén éppen száz éve született, református Szabó Magda Abigél című ifjúsági regénye a második világégés idején játszódik. A katonai ellenállás egyik vezetője, Vitay tábornok, tartva a lebukástól és a zsarolástól, lá nyát biztonságba kívánja helyezni az ország másik végében lévő város, Árkod szigorú, zárt kálvinista leányinternátusában, a Matula-intézetben. A lány, Gina mit sem sejt atyja tervéről; csak útban Árkod felé döbben rá, hogy hova kerül…
A regény nem teljesen fikció – az író gyakorlatilag saját emlékeit-élményeit vetítette bele. A kitalált Árkod valójában szülőhelyét, Debrecent fedi, a Matula pedig egykori alma materét, a debreceni Dóczi-gimnáziumot, amelynek szigorú szabályai ellen valaha maga az írónő is hasonlóan lázadt, mint főszereplője, Gina.
Szabó Magda Debrecenben és Hódmezővásárhelyen élte meg pedagógusként a háborús időket. Látta, a bőrén érezte a vészidők igazságtalanságait, amelyeket tanítványainak is el kell szenvedni ük. Talán ezért is kaptak helyet az Abigélben a zsidó származású szereplők – Bánki, Kun, Krieger, Zelemér – is. Az írót mint keresztyént, „polgári humanistát” foglalkoztatta a második világháború alatti, az elnyomó hatalommal szembeni ellenállás (manapság kevésbé emlegetett) történelmi küzdelme. Talán nem véletlen, hogy az Abigél előtt – idén éppen ötvenöt esztendeje – megírta egy mártírrá lett, a nyilasok elleni tűzharcban megölt fiatal ellenálló történetét is Leleplezés című drámájában.
A témához kapcsolódva érdekességként idézhető a Ne félj című, Szabó Magdával készített interjúkat egybegyűjtő kötetből pár sor. Az író ekképp emlékezik vissza pedagóguspályájának egyik megrá zó momentumára: „Soha nem felejtem el pályám egyik legdrámaibb esetét. Akadt az osztályomban olyan gyerek, akinek antiszemita kijelentései megdöbbentettek. Behívattam az édesapját. Keressük meg együtt a gyerek embertelen, méltatlan nézeteinek gyökerét. És akkor az apa rám nézett, és elsírta magát. Merthogy ők zsidók, és a családjuk majd minden felmenőjét, rokonát elégették Auschwitzban. Elhűltem. A férfi pedig könnyek között igyekezett megmagyarázni, hogy szerette volna minden sérüléstől megóvni a gyerekét. Ezért titkolta előtte a múltat, az igazságot, ezért hallgatott, amikor saját gyereke – szavakkal – vérig sebezte.”
Végül pedig álljon itt egy rövid részlet magából az Abigélből.
„A legvonzóbb munka a bibliajel volt, annak állt neki. Nem volt ugyan róla meggyőződve, használja-e majd a tábornok, mert nemigen látott a kezében szentírást, de aztán mégis úgy gondolta, miután tőle kapja, csak megbecsüli, legfeljebb más könyvben tartja, nem a bibliá ban. Nem tudta eldönteni, mit hímezzen a jelbe, milyen szöveget, Zsuzsannától kért tanácsot. Zsuzsanna azzal a püspöklátogatás óta soha fel nem oldódó tartózkodással felelt neki, ahogy újabban mindig: a szünet kiadása előtt úgyis bibliaismereti versenyt tartanak, míg készül rá, majd talál valami olyat, amiről azt érzi, személyesen Vitay tábornoknak szóló üzenet.
Tudott az évente rendszeresen megtartott bibliaismereti versenyről, ha eszébe jutott, mindig elkedvetlenedett. Az ő szentírásban való jártassága jóformán semmi se volt a matulásokéhoz képest. Odáig már eljutott, hogy rengeteg mondás, idézet megmaradt a fejében, de nem tudta elhelyezni őket, összekavarta, mit mondott Jézus, mit Pál apostol, mit az evangélisták. Pedig minden szabad percében bibliát olvasott, s a Zsoltárok könyvében meg is találta egy este, mit hímezzen az apja bibliajelébe. Mikor gyöngyért és kelméért jelentkezett Zsuzsannánál, a prefekta rárajzolta neki a kívánt szöveget a gyöngyhímzés szitaszövet alapjára: ZSOLT. 140. 8., és anélkül, hogy belenézett volna a bibliába, mindjárt mondta is, mi áll a száznegyvenedik zsoltár nyolcadik versében: »Én Uram Istenem, szabadításom ereje, fedezd be fejemet a háború napján.«”
A cikk az Evangélikus Élet magazin 82. évfolyam, 22. számában jelent meg, 2017. június 4-én.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.