Yadegar Asisi és a külügy

Yadegar Asisi és a külügy

Share this content.

Szöveg: evangelikus.hu
Wittenberg – Yadegar Asisi osztrák építész, képzőművész a világ leghatalmasabb panorámaképeinek alkotója. Panorámáinak témáját többnyire történelmi városképek, vagy a természet szépsége adják. Németországban, Wittenbergben is megtekinthető a középkori várost megörökítő képe, amelyet a magyar napokon sok gyülekezeti tagunk is megtekintett. Nagy meglepetés volt, amikor a napokban maga a művész is felbukkant a helyszínen.

A reformáció ötszázadik évfordulóját ünneplő városban 2016. október 22-e óta tekinthető meg a Luther Márton korabeli Wittenberg panorámaképe. Nappal és éjszaka váltakozik: Luthert láthatjuk a vártemplom előtt beszélni az egybegyűltekhez, de a házában is – Asisi egyik célja volt a reformátor egyéniségének több oldalról való bemutatása. Így láthatjuk a prédikátort és a családapát is. A képen Luther számos híres kortársa, idősebb Lucas Cranach, Thomas Müntzer, Ernst von Wettin magdeburgi érsek, valamint Bölcs Frigyes választófejedelem is felfedezhető, feltűnik egy búcsúcédula-árus is, valamint megjelenik August Schurff orvosprofesszor, Luther bizalmas jóbarátja, aki 1526-ban nagy feltűnést keltett azzal, hogy nyilvánosan felboncolt egy emberi fejet. A panoráma a tervek szerint legalább öt éven át megtekinthető marad Wittenbergben.

„A művészt magát a panoráma boltjában sikerült elkapnunk egy közös fotó erejéig. Nagyszerű pillanat volt és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy találkozhattunk vele – mondta szerkesztőségünknek Cselovszkyné dr. Tarr Klára. – Azért volt ott, mert egy helyen beázott a panoráma, amit viaszkrétával javít ki oly módon, hogy felemelik az alkotást egy darus kocsival. Szép jutalom volt ez a külügy munkatársai számára a jól sikerült hétvége után.”
Asisi elmondta, hogy a panorámákkal való foglalkozásra őt tulajdonképpen Wagner Sándor (1838, Pest  1919 München) Münchenben élt híres magyar festő inspirálta, akinek Nagy Konstantin császár bevonulása című festménye volt az a panorámafestmény, amely őt a Róma panoráma megalkotasára ösztönözte, és aki festményen ezt a panorámát már őelőtte megalkotta. Erre hivatkozik is Asisi a róla készült werkfilmben. Ha Wagnert nem ismeri meg, talán soha nem kezdett volna a panoráma projektek megalkotásába.
„Wagnert mi magyarok talán leginkább Dugonics Títusz (1859) című képe után ismerjük. Többek közt Szinyei Merse Pál is a tanítványai közé tartozott. Ebből is látszik, hogy minden jelentős alkotásnál megtalálható valamilyen magyar vonatkozás. Örültünk ennek a felfedezésnek”  tette hozzá Cselovszkyné dr. Tarr Klára.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!