Ábrahám és a kétségbeesés

Izsák feláldozása volt a pénteki nap bibliatanulmányainak témája. Az egyik tanulmányon Anja Reschke újságíró a Kirchentag elnökével, Hans Leyendeckerrel beszélgetett bizalomról és a határok átlépéséről. 

Ábrahám szeretett fiának, Izsáknak a feláldozása az egyik olyan szöveg a Bibliában, amely manapság már érthetetlennek tűnik. Anja Reschke és Hans Leyendecker is gondban voltak vele, de megpróbáltak az újságírói munkából született személyes történetekkel közelebb kerülni a szöveghez.

Engedelmesség vagy bizalom

Kétségek és kérdések, kielégítő válasz nélkül – ilyen volt Thomas de Maiziere, CDU-politikus és a Kirchentag elnökségi tag pénteki bibliatanulmánya Ábrahám történetéről, amely szerinte az engedelmesség és bizalom kettősségén alapul. De Maiziere Mózes első könyve 22. fejezetének elemzésekor hangsúlyozta, hogy mint egy juhot, úgy kellett volna egyszülött fiát Ábrahámnak feláldoznia, és ezzel Istennek áldozatot bemutatnia, amikor is Ábrahám egyáltalán nem ódzkodik, nem kérdez, nem mond ellent, hanem megkötözi fiát, és már emeli is a kést. Ha és de nélkül kész arra, hogy Istennek való feltétlen engedelmességgel feláldozza a fiát. De melyik a több? – tette fel a kérdést az előadó – Az abszolút engedelmességre való akarat vagy egy apa emberségessége a fiához? Korábban az engedelmesség kapott hangsúlyt a történetben, a feltétlen engedelmesség ugyanis menekülést és szabadulást is feltételez.

De de Maziere szerint a történetet nem lehet szép és kerek magyarázattal ellátni, mert számos kérdés merül fel ezekkel a fogalmakkal – engedelmesség, bizalom, értékrend és emberség – kapcsolatban. És ezután az előadó szinte csak kérdezett: Izsáknak valóban égőáldozatnak kell lennie vagy csak ott kell lennie, az égőáldozatnál? Miért hallgatott Ábrahám erre a könyörtelen kérésre? Félelemből? Manapság egy ilyen kérésre vallási fundamentalizmusból hallgatnánk vagy a terhességmegszakítás, illetve a haldoklók segítésekor, az eutanázia kérdésében? Miért nem ellenkezik Izsák? Miért nincsen a történetben szó az érzésekről, érzelmekről? Vagy a valóságban szülő-gyermek történetről van szó és az elengedésről? Miért áldozzák fel a szülők manapság a gyereküket? Saját karrierjükért vagy a gyerektől elvárt karrierizmusért? A hazáért? Vagy szexuálisan élünk vissza? Ezek a kérdések túl sokat követeltek a politikustól, aki nem tudott kerek és vígasztaló választ adni a bibliai történetre. Viszont bizalomról a politikus szerint nincsen szó a történetben, mégis a bizalomról is szól ez az egész: ki bízik kiben? A bizalomnak alapokra, indítóokra, viszonyokra van szüksége a bizalom erősít, véd és támogat. Nem vakbizalomról van szó, hanem értékkonfliktusról és egy olyan Istenről, akit nem értünk meg.

Ábrahám a 61-es úton

Aleida Assmann szerint Ábrahámot Isten nem kísérti meg, hanem próbára teszi, megvizsgálja. Az irodalomtörténész a Reinoldikirchében tartott bibliatanulmányához erősítést is hozott, dalok formájában: Joan Baez, Leonard Cohen és Bob Dylan is szót kapott. „Dylan Highway 61 száma a legismertebb és egyben a legfigyelemreméltóbb interpretációja a szövegnek és azt mutatja, hogy máig nincsen lezárva a szöveg értelmezése, mert Homérosz Odüsszeájával ellentétben itt sokminden nyitva marad és lezáratlan.

Nem tudjukmeg azt sem, hogy Izsák maga hogyan tudja feldolgozni a történteket. Arról van szó, hogy Isten szövetséget köt Ábrahámmal, de épp akkor, amiko rmár nem az elveendőről van szó, hanem az adandóról. Ábrahámnak késznek kell lennie arra, hogy a számára legfontosabbat odaadja, mindenét, még a jövőjét is.

Az elbeszélés nem követ kulturális példát, de épp maga a szöveg vált kulturális példává azzal, amikor újra és újra értelemzték és tradíciókkal szőtték át, majd a mártírium életvezetési példájává vált.

Az irodalomtörténész említette még a zsidó tudóst, Erich Auerbachot is, aki elmenekült a nemzetiszocialistáktól és saját történetét vitte az elbeszélésbe. Auerbach önmagát és a zsidó népet a hívőkként értelmezte, akik ahogyan Ábrahám is, a nácik terrorja ellenére megőrizték zsidó indentitásukat és ezzel Isten egyenjogú partnereivé váltak. De az értelmezéstörténet ma is folytatódik: az izraeli szülők is hivatkoznak rá, amikor gyermekeiket háborúba küldik.

Vallási Jamsession

A félelem ellen

Heribert Prantl, a Süddeutsche Zeitung politikarovatának korábbi vezetője főelőadásában a társadalom félelmeiről beszélt és arról, mit lehet ezek ellen tenni. Rovarpusztulás, cunamik, erdőtüzek, gazdasági háborúk – Heribert Prantl szerint van ok arra, hogy aggódjunk a mai viágban. De el kell fordítanunk tekintetünket a romboló rosszról és meg kell, találjuk a jó és teremtő lelket is. Az igazi katasztrófa ugyanis a rezignáció, a semmittevés: az elkerülhetetlen jövő ellen most kell valami pozitívat tenni. 

Azonban a félelemnek vannak pozitív oldalai is, mert fel tud rázni, serkenteni tud és újfajta bárotságot tud adni. De sajnos szíthat és vissza is lehet élni vele. Fontos az, hogy a megbénító, elbizonytalanító félelemből produktív energia váljon, a konkrét rettegést változtassuk meg és cselekvést segítsünk elő.

Az előadóval később interjú is készült. Ezt németül itt olvashatják el.

Culcha Candela 

Megmozgatta a fiatalokat a dortmundi Hansaplatzon a Culcha Candela. Videó a koncertről.

Az összeesküvés-elméletekről

Andreas Hahn lelkész az összeesküvés-elméletek hamisságával kapcsolatban fejtette ki véleményét az egyik fórumon.

Mindannyian ismerjük a pletykákat, amelyek különösen a szociális médiában terjednek és gyorsan beépülnek az emberek fejébe. Ilyen hamishír, hogy John F. Kennedyt a CIA amerikai titkosszolgálat gyilkolta meg. Elvis Presley énekes imitálta a halálát, hogy megszabadulhasson a sztárságtól. Az oltások okozzák a gyerekeknél az autizmust. Az összeesküvés-elméletek vegyítik az igazságot és a hamisságot, gyakran nem lehet őket cáfolni, így számos követőjük akad. Andreas Hahn lelkész szektákkal és világnézeti kérdésekkel foglalkozik a Vesztfáliai Evangélikus Egyházban, és ebből kifolyólag került kapcsolatba az összeesküvés-elméletekkel.

A pénteki fórumbeszélgetésen az előadó kifejtette, hogy az összeesküvésnél titkos megbeszélésről van szó, amely bizonyos eseményeket provokál és valami ellen lép fel. Az összeesküvés-elméleteknél olyan teóriáról van szó, ahol általában egy bizonyos csoportosulás, akik általában a rosszak, bizonyos jelenségeket vagy eseményeket véghezvisznek. Az összeesküvések pedig attól lesznek vonzóak, hogy a korábbi bizonytalansággal szemben konkrétumokat adnak közre, a kérdésekre válaszolnak és megnevezik a bűnösöket, akiket felelőssé lehet tenni. Az elméletek hívei pedig beavatottnak érzik magukat egy bizonyos tudásba.

A lelkész szerint ezek az elméletek egyik oldalról bár szórakoztatóak, de veszélyesek is lehetnek, mert szétrombolják a bizalmat, amikor a hivatalos állásfoglalásokat, magyarázatokat hamisnak kiáltják ki. Sőt ezen túlmenően bizonyos csoportokat, gonoszakat tesznek a háttérben munkálkodóvá, így bizonyos embereket kirekesztenek.

Videó.