Hrabovszky György, az első magyar lelkészi névtár szerzője

Hrabovszky György, az első magyar lelkészi névtár szerzője

Share this content.

Forrás: Evangélikus Élet, szöveg: Kovács Eleonóra
A magyar nyelv használatának elterjesztéséért sokat tevő, komoly könyvtárat létrehozó, tudósokkal, lelkészekkel levelező, jelentős tudományos munkát kifejtő Hrabovszky György az első magyar lelkészi névtár szerzőjeként ismert leginkább, pedig tevékenysége ennél jóval sokrétűbb.

Nemes Hrabovszky Sámuel lelkész (későbbi dunántúli püspök) és nemes Szakonyi Katalin gyermekeként született 1762. március 8-án a Veszprém vármegyei Homokbödögén. Tanulmányait Téten kezdte, a középiskolát pedig 1773-tól Sopronban végezte. Tíz évet töltött a városban. 1784. január 7-én Uraiújfalu gyülekezete hívta meg kezdetben helyettes lelkészének, majd felkérték, hogy legyen rendes lelkészük. Azzal a kikötéssel vállalta e megbízatást, hogy tanulmányait később még folytatni szeretné. 1784. február 13-án szentelte fel Perlaki Gábor szuperintendens. Három és fél évet töltött Uraiújfaluban, szolgálatának idején – akárcsak később Lajoskomáromban – épült fel a közösség temploma. Itt-tartózkodása alatt lelkészi tennivalói mellett a nemes Barcza család gyermekeit is oktatta.

1786 pünkösdje után nem sokkal indul el Wittenbergbe, hogy az ottani egyetemen tanuljon. A „nagyobb tapasztalásnak okáért” 1787 októberében átment a hallei akadémiára. Innen hívta haza a várpalotai gyülekezet, s 1788 adventjének első vasárnapján foglalta el új szolgálati helyét e közösségben. Itt ugyancsak az építkezés komoly feladatával találta szembe magát, új iskolát, parókiát és árvaházat építettek.

1791-ben zsinati küldöttként vett részt a pesti egyházi gyűlésen, ahol egy alkalommal ő tartotta az istentiszteletet. 1795 márciusában Kissomlyóra hívták lelkésznek. A Vadosfán tartott egyházkerületi ülésen 1800-ban másodlevéltárnoki megbízatást kapott, majd 1803-ban a kissomlyói kerületi ülés az alsó-veszprémi egyházmegye esperesévé és fejér–komáromi adminisztrátorrá választotta. 1817-ben került Lajoskomáromba, s haláláig itt szolgált. Az ő nevéhez fűződik a templom felépítése.

A háromnemzetiségű – magyar, német és szlovák – közösségben Hrabovszky sokat hadakozott a gyülekezeti nyelv magyarrá tételéért, ő ugyanis a magyar nyelv terjesztésének, ápolásának volt elkötelezett híve. E nézetei Lajoskomáromban nem arattak osztatlan sikert, ám őt ez cseppet sem csüggesztette el. Még későbbi feljegyzések is említik, hogy a templomépítés munkáját megnehezítették a hívek közti súrlódások, amelyeket végül mindig sikerült mederbe terelnie.

Hrabovszky számos beszédét, prédikációját tette közzé. Komoly tudományos tevékenységet fejtett ki, sokakkal levelezett. Tizennégy önálló kötete jelent meg. Publikációi többek között a Tudományos Gyűjteményben is megjelentek, de a felekezetek közti közeledés híveként írt református és katolikus lapokba is. Bár a magyar nyelv ápolását tartotta elsődlegesnek, de érdeklődése kiterjedt más területekre is. A siketnémák ügye, a jótékonysági intézetek, az egyháztörténet és a történetírás általában is foglalkoztatták. Megalkotta a dunántúli egyházkerület lelkészeinek adattárát, ezzel a Dunántúl első nagy újkori protestáns krónikásává vált, sőt egyéb adattárak, archontológiai összeállítások, lexikonkezdemények is születtek munkája nyomán. A Gymnasiologia Transdanubiana például a kerület neves tanítóinak rövid életrajzát adta közre.

Nemcsak komoly tudományos képzettsége, hanem gazdag könyvtára is volt. Saját, 1822. augusztus 1-jén kelt feljegyzéséből kiderül, hogy ezerötszáz kötet könyvet mondhatott magáénak, amelyekből kölcsönözni is hajlandó volt: „Egy kis képes gyűjteménye és 1500 számok körül való külömbféle Magyar, Deák, Német könyvekből úgy a Magyar Literatúrát és Ekklésiai dolgokat világosító több kéziratokból álló készülete is van alúl írtnak, mellyből szivesen költsönöz kötelező levél mellett az effélékben gyönyörködőknek.”

A tudós lelkész hatvanhárom éves korában, 1825. április 12-én halt meg, s a lajoskomáromi evangélikus temető- ben nyugszik. Irathagyatéka a Soproni Evangélikus Levéltárban található, ám kéziratai, levelei bekerültek az Országos Széchényi Könyvtárba és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába is.

A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium régikönyves-tára több mint hétezer kötetes állományának alapját az 1725-ben Sárszentlőrincen megalakult Tolnai Egyházmegye (Senioratus Tolnensis) derék lelkészeinek – köztük Hrabovszky Györgynek – az adományai alkotják.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 81. évfolyam, 25. számában jelent meg, 2016. június 26-án. 

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!