Nemes Hrabovszky Sámuel lelkész (későbbi dunántúli püspök) és nemes Szakonyi Katalin gyermekeként született 1762. március 8-án a Veszprém vármegyei Homokbödögén. Tanulmányait Téten kezdte, a középiskolát pedig 1773-tól Sopronban végezte. Tíz évet töltött a városban. 1784. január 7-én Uraiújfalu gyülekezete hívta meg kezdetben helyettes lelkészének, majd felkérték, hogy legyen rendes lelkészük. Azzal a kikötéssel vállalta e megbízatást, hogy tanulmányait később még folytatni szeretné. 1784. február 13-án szentelte fel Perlaki Gábor szuperintendens. Három és fél évet töltött Uraiújfaluban, szolgálatának idején – akárcsak később Lajoskomáromban – épült fel a közösség temploma. Itt-tartózkodása alatt lelkészi tennivalói mellett a nemes Barcza család gyermekeit is oktatta.

1786 pünkösdje után nem sokkal indul el Wittenbergbe, hogy az ottani egyetemen tanuljon. A „nagyobb tapasztalásnak okáért” 1787 októberében átment a hallei akadémiára. Innen hívta haza a várpalotai gyülekezet, s 1788 adventjének első vasárnapján foglalta el új szolgálati helyét e közösségben. Itt ugyancsak az építkezés komoly feladatával találta szembe magát, új iskolát, parókiát és árvaházat építettek.

1791-ben zsinati küldöttként vett részt a pesti egyházi gyűlésen, ahol egy alkalommal ő tartotta az istentiszteletet. 1795 márciusában Kissomlyóra hívták lelkésznek. A Vadosfán tartott egyházkerületi ülésen 1800-ban másodlevéltárnoki megbízatást kapott, majd 1803-ban a kissomlyói kerületi ülés az alsó-veszprémi egyházmegye esperesévé és fejér–komáromi adminisztrátorrá választotta. 1817-ben került Lajoskomáromba, s haláláig itt szolgált. Az ő nevéhez fűződik a templom felépítése.

A háromnemzetiségű – magyar, német és szlovák – közösségben Hrabovszky sokat hadakozott a gyülekezeti nyelv magyarrá tételéért, ő ugyanis a magyar nyelv terjesztésének, ápolásának volt elkötelezett híve. E nézetei Lajoskomáromban nem arattak osztatlan sikert, ám őt ez cseppet sem csüggesztette el. Még későbbi feljegyzések is említik, hogy a templomépítés munkáját megnehezítették a hívek közti súrlódások, amelyeket végül mindig sikerült mederbe terelnie.

Hrabovszky számos beszédét, prédikációját tette közzé. Komoly tudományos tevékenységet fejtett ki, sokakkal levelezett. Tizennégy önálló kötete jelent meg. Publikációi többek között a Tudományos Gyűjteményben is megjelentek, de a felekezetek közti közeledés híveként írt református és katolikus lapokba is. Bár a magyar nyelv ápolását tartotta elsődlegesnek, de érdeklődése kiterjedt más területekre is. A siketnémák ügye, a jótékonysági intézetek, az egyháztörténet és a történetírás általában is foglalkoztatták. Megalkotta a dunántúli egyházkerület lelkészeinek adattárát, ezzel a Dunántúl első nagy újkori protestáns krónikásává vált, sőt egyéb adattárak, archontológiai összeállítások, lexikonkezdemények is születtek munkája nyomán. A Gymnasiologia Transdanubiana például a kerület neves tanítóinak rövid életrajzát adta közre.

Nemcsak komoly tudományos képzettsége, hanem gazdag könyvtára is volt. Saját, 1822. augusztus 1-jén kelt feljegyzéséből kiderül, hogy ezerötszáz kötet könyvet mondhatott magáénak, amelyekből kölcsönözni is hajlandó volt: „Egy kis képes gyűjteménye és 1500 számok körül való külömbféle Magyar, Deák, Német könyvekből úgy a Magyar Literatúrát és Ekklésiai dolgokat világosító több kéziratokból álló készülete is van alúl írtnak, mellyből szivesen költsönöz kötelező levél mellett az effélékben gyönyörködőknek.”

A tudós lelkész hatvanhárom éves korában, 1825. április 12-én halt meg, s a lajoskomáromi evangélikus temető- ben nyugszik. Irathagyatéka a Soproni Evangélikus Levéltárban található, ám kéziratai, levelei bekerültek az Országos Széchényi Könyvtárba és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába is.

A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium régikönyves-tára több mint hétezer kötetes állományának alapját az 1725-ben Sárszentlőrincen megalakult Tolnai Egyházmegye (Senioratus Tolnensis) derék lelkészeinek – köztük Hrabovszky Györgynek – az adományai alkotják.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 81. évfolyam, 25. számában jelent meg, 2016. június 26-án. 

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.