Gulag

Budapest – „A letűnt ideológiák utódai” visszatérésének megakadályozására szólított fel a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából szervezett online konferenciát megnyitó beszédében, 2021. február 25-én.

„Az utolsó fél évszázadban az embernek becsületesnek maradnia a saját és családja állandó kárára, mondhatni vesztére, nem volt éppen könnyű feladat. Benkő ennek a feladatnak játékossága mellett páratlan könnyedséggel és természetességgel felelt meg” – írta egykori recski rabtársáról, az evangélikus családba született Benkő Zoltánról Faludy György költő. Benkő egyike annak a hatvan múlt századi nemzettársunknak, akiknek az élettörténetét olvashatjuk a Magyar hősök – Elfeledett életutak a 20. századból címmel a közelmúltban megjelent, több mint négyszázötven oldalas kötetben.

Mind a német kitelepítés, mind a csehszlovák–magyar lakosságcsere abszolút vesztesei az evangélikusok voltak – fogalmazott lapunknak Lackner Pál, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspöki tanácsának titkára, akit a Gulag-emlékév evangélikus szerepvállalásáról és a huszadik századi egyházüldözésről kérdeztünk.

Budapest – Keresztény társadalmi mártírium 1944–1956 címmel rendez egész napos nemzetközi emlékkonferenciát a Mika Sándor Egyesület a Győri Egyházmegyei Levéltárral közösen február 9-én, csütörtökön Budapesten. A történészek célja az eddigi kutatások feltárásával az egyházon és az egész társadalmon belüli helyreállás elősegítése.

Budapest – A Magyarországról a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások internálásának hetvenedik évfordulója alkalmából Magyarország kormánya 2015-ben Gulág emlékévet hirdetett. Az emlékezéssorozatot 2017. február 25-ig meghosszabbították. A még élő elhurcoltak emléklapot vehettek át az emberi erőforrások miniszterének, egyben az emlékévért felelős bizottság elnökének, Balog Zoltánnak az aláírásával. A címzettek között van a négy éve elhunyt evangélikus lelkész, Brebovszky Gyula özvegye, Radnóti Ilona is. Vele beszélgettem hűvösvölgyi otthonában.

Nyíregyháza – A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének alkalmából meghirdetett pályázatok egyikén az ERSZK is lehetőséget nyert, hogy a szolyvai emlékparkba látogatva ismerje meg a történelem egy sötét, a magyarság számára pedig feldolgozhatatlanul fájdalmas fejezetét. 2016. október 8-án a kertvárosi evangélikus gyülekezet tagjaival utaztak a roma szakkollégisták Kárpátaljára.

2015 Magyarországon a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve volt. Hamar kiderült azonban, hogy ennyi idő kevés mindannak az átgondolásához és feltárásához, amit a hetven évvel ezelőtt megkezdett deportálássorozat és a szovjet rendszer táborvilága jelentett a Kárpát-medence magyarsága számára. Ezért a Gulag-emlékévet meghosszabbították, így hivatalosan 2017 februárjáig tart.

Rakódnak egymásra, egymás mellé a szavak – kitelepítés, deportálás, marhavagon, fejadag, csajka, éhezés, fagy, barakk, rabság, szenvedés, kínzás, megszégyenítés, túlélés, gyilkosság, halál –, közös kulcsszavai a nyugati és keleti diktatúrák táborrendszereinek. Kísérteties hasonlóságok Dachau, Auschwitz, Mauthausen, Krasznojarszk, Omszk, Vorkuta világából.