Sztehlo-gyerekek

Budapest – 450 évvel ezelőtt Erdélyben az 1568-as tordai országgyűlés négy vallás — a katolikus, evangélikus, református és unitárius — szabadságát és egyenjogúságát mondta ki. A világon elsőként iktatta törvénybe a vallás-, és lelkiismereti szabadságot. A Magyar Média Mecenatúra Program által támogatott sorozatban egy éven át heti öt percben mutatjuk be a korszakalkotó országgyűlés eredményeit, a világ vallásszabadságára gyakorolt hatását. Megszólaló: Laborczi Dóra.

Budapest – Sztehlo Gábor kétezer ember életét mentette meg a második világháború alatt, utána pedig több száz gyermek megélhetését biztosította a budakeszi úti Pax gyermekotthonban, ahol megalapították a Gaudiopolis ifjúsági államot. Hogyan emlékeznek rá mindazok, akik gyerekként kapcsolatban álltak vele vagy felnőttként tudták meg, hogy az életük neki köszönhető? Mi történt az egykori Sztehlo-gyerekekkel a háború előtt, alatt és után? Hogyan éltek és milyen hatással volt rájuk az, akit az „egyetlen igaznak” tartanak ma is? Erről szól a Sztehlo-gyerekek voltunk című kötet, amely a napokban jelent meg a Luther kiadónál Laborczi Dóra és Andrási Andor szerkesztésében.

Sztehlo Gábor evangélikus lelkész nevét ma díj, utca, rakpart, óvoda, iskola, gimnázium és egy fogyatékosokat is befogadó gyermekotthon-hálózat is őrzi, a Gaudiopolis nevet pedig a Békásmegyeri Evangélikus Szeretetház vette fel. 1945 és 1950 között e nevet a Sztehlo alapította gyermekköztársaság viselte. A több mint ezer gyermek életét megmentő, őket nevelő Pax Gyermekotthon egykori területe – itt működött a gyermekköztársaság – részben ma is megtekinthető. Bár a látvány elszomorító, most mégis van minek örülni, hiszen hamarosan a boltokba kerül egy különleges könyv, amilyen még nem született a Gaudiopolisról és lakóiról. Riportunkban Andrási Andorral, egykori Sztehlo-gyerekkel jártuk körbe a területet, és közben a hajdani lakókról, életükről és Sztehlo Gábor mai örökségéről beszélgettünk.