reformáció

A Kötőszón keresztül jutott el hozzám a reformáció 500 imázsfilm, amely a reformáció lényegét abban foglalja össze, hogy Luther 95 tételével „olyan világméretű változást indított el, amelynek köszönhetően később virágzásnak indult a magyar nyelv, és jelentősen gazdagodott a kultúránk is.” Ennyi volna? Arra provokált a film, hogy próbáljam meg számba venni, én mit mondanék.

Budapest – A reformáció ünnepe van. A történelem és az egyháztörténet fordulópontja lett 1517-ben ez a nap: Luther Márton pontosan 499 éve szögezte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. De mi történt pontosan azon a napon, és az utána következő hetekben? Miért éppen akkorra ért meg reformátorunkban a szándék, hogy tételeit megírja, és a legszélesebb nyilvánosság elé tárja? A „legenda és valóság” nyomába eredt dr. Korányi András evangélikus lelkésszel, egyháztörténész professzorral, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektorhelyettesével Stifner-Kőháti Dorottya beszélgetett.

Mit kezdünk reformáció ünnepével akkor, ha azt nem a múlt, hanem a jelen időben értelmezzük? Hogyan jelenik meg a szüntelen megújulás az egyház mai gondolkodásában? Evangélikus lelkészeket kértünk meg, hogy osszák meg gondolataikat arról: mit jelent számukra ma a reformáció.

Nyíregyháza – A lutheri reformáció kezdetének 500. évfordulója nyitányaként, a 263 éves Nyíregyházi Evangélikus Egyházközségben olyan nyolc istentiszteleti alkalmat szerveztek, ahol ökumenikus és evangélikus igehirdetők és hívek minden lehetséges variációban találkozhatnak, s együtt dicsőíthetik a történelem Urát: Soli Deo Gloria! A negyedik alkalom után, félidőben adunk hírt az elhangzott és elhangzó igehirdetések hanganyagainak elérhetőségeiről, melyek középpontjában egyedül Krisztus áll: Solus Christus! Az igenyolcad fő témája: a reformáció aktualitása és jövője.

A műsor első része Szenczi Molnár Albert életéről, munkájáról szól. Ő volt a reformáció irodalmának betetőzője. Bár Németországban alkotott, magyar nyelven írt. Ő alkotta meg többek között az első betűrendes magyar–latin, latin–magyar szótárat. 1607-ben pedig lefordította a 150 genfi zsoltárt. Munkásságáról dr. Szabó András irodalomtörténész beszél.

A reformáció Krisztusra mutat, ő a szegletkő. Róla tesznek bizonyságot a műsorban megszólalók, ki-ki a maga szakterületén. A reformáció tanítását fogalmazza meg dr. Balla Péter református teológiai docens, a kor kiemelkedő festőjét, Lucas Cranachot mutatja be ifjabb Harmati Béla művészettörténész, a reformáció zenéjének magyar vonatkozásairól szól Ferenczi Ilona zenetörténész, és példaképét, Petrőczi Kata Szidóniát idézi Petrőczi Éva költő.

1996-ban volt, hogy 450 éve hunyt el Luther Márton. A megemlékezés kapcsán a műsorban dr. Fabiny Tibor professzor beszélt a Magyarországi Evangélikus Egyház levéltára és múzeuma által őrzött értékes, eredeti Luther kéziratokról.

Eric Till kanadai rendező filmjének 2005-ös magyarországi bemutatója kapcsán ad áttekintést a műsor az addigi filmalkotásokról, melyek a reformátor személyét jelenítették meg a mozilátogatók számára.

Dalok szólalnak meg Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos Kossuth-díjas művészek előadásában. A lutheri reformáció egyik sajátossága volt, hogy az új hit énekeken, himnuszokon keresztül is terjedt. A felvételek különlegessége: az egyes énekek a hitújítás németországi, valamint a történelmi Magyarországhoz kötődő helyszínein hangoznak el: Wittenberg, Eisenach, Wartburg, Sopron, Pápa, Sárvár, Detrekő, Felsőőr, Dörgicse, Huszt, Debrecen, Kolozsvár és Torockószentgyörgy.

A műsor bemutatja a reformáció kialakulását, különös tekintettel Luther, Melanchthon s Kálvin munkásságára, valamint felvázolja mindazokat az értékeket, amelyeket a protestantizmus az elmúlt évszázadokban a világnak, ezen belül Magyarországnak adott. A reformáció napjának jelentőségét Muntag Andor teológiai professzor méltatja.