recenzió

„A csend az Isten közelségében bennem kezdődő szünet” – vallja az 1935-ben született észt zeneszerző. Arvo Pärt nemcsak a modern egyházzenének, hanem a kortárs zeneirodalomnak is az egyik legmeghatározóbb személyisége. Előadásaiból és interjúiból a Rózsavölgyi és Társa Kiadónál jelent meg igazán izgalmas kötet.

„A jelenkor egyházában először történt meg, hogy egy perifériáról származó szemlélet és magatartásmód képviselője a központba jutott” – fogalmaz a Ferenc pápa és az ő ideje című kötet szerkesztője, Andrea Riccardi arról, hogy mit jelent a 21. században Ferenc pápa személye és tevékenysége. Mit kezd a világ, a többi vallás és a római katolikus egyház az első pápával, aki az amerikai földrészről származik; egyúttal az első olyan egyházfővel, akit már a második vatikáni zsinat után szenteltek pappá? – erről is szól a Sólyom László korábbi köztársasági elnök fordításában megjelent kiadvány.

„Álmodtam, de valóság volt” – fogalmaz egy New Yorkba elszármazott magyar túlélő a holokauszt borzalmairól. A nemrég elhunyt Hermann Ildi fotóművész emigráns holokauszttúlélők visszaemlékezéseit gyűjtötte kötetbe, fotóival illusztrálva. A Hiányzó történetek – New York-i magyar zsidók történetei szívbe markoló, felkavaró olvasmány.

Friedrich Nietzsche német filozófus híres kijelentésétől – „Isten halott! Isten halott is marad! S mi öltük meg őt!” – hívőként rendszerint azonmód elhatárolódunk. Viszont a Bencés Kiadó gondozásában nemrég megjelent Távol az Isten – Hit és hitetlenség párbeszéde című könyv szerzői éppen ezzel a kérdéskörrel foglalkoznak. Művükben érdekfeszítően elemzik a mai Európa hithez való viszonyát.

Amikor azt gondoljuk, hogy a középkori búcsúcédula-biznisznek már régen leáldozott, vagy hogy mai meggyőződéseink mindig szilárd alapon állnak, akkor bizonytalanodjunk el egy kicsit, és nézzünk körül – elsősorban önmagunk portáján –, hogy vajon milyen (tév)eszme kifigurázható fogságában élünk. Kal Pintér Mihály Atyavilág című kötete abban segít, hogy ezt szórakozva tehessük.

„Kereszténynek lenni, adott esetben elöljárónak lenni, nem elsőbbséget jelent, hanem azt jelenti, hogy nekem kell kezdeményezi a kapcsolatot, nekem kell előre köszönni” – vallja „A megajándékozott” címmel megjelent interjúkötetben Várszegi Asztrik. A bencés szerzetes, püspök, emeritus főapát Gülch Csaba kérdéséi alapján beszélt eddigi életútjáról.

„Minden az imával kezdődik. Ha nem kérünk szeretetet Istentől, nem lesz bennünk szeretet, és mi sem tudunk adni belőle másoknak” – olvashatjuk Teréz anyától abban a gyűjteményes kötetben, mely az imádság útján vezet végig minket.

„Éljen a fasori gondolat, mely tolerancián, nyitottságon, egymás elfogadásán, valamint a hazafias és keresztényi szellemiségen alapul” – olvasható Liptay György ars poeticaként is értelmezhető mondata A Fasori Gimnáziumtól a Műegyetemig című kötetben, amelyből egy sajátos, 20. századi magyar életutat ismerhetünk meg. A későbbi vegyészmérnök, egyetemi tanár érdeklődése a legendás, világhírű tudósokat nevelő evangélikus iskola diákjaként fordult a kémia felé.

A kötet ötvennyolc éves szerzője – rablások és tolvajlások miatt – több mint harminc évet töltött börtönben. Megtért, ma az Igét hirdeti egy baptista gyülekezetben, és könyvet írt az életéről.

Két szempontból is jelentős mű A protestáns etika kézikönyve. Egyrészt mert a reformáció kezdete ötszázadik évfordulójának évében református és evangélikus teológusok közös dogmatikai örökségük szilárd alapján állva szólnak. Másrészt mert a szerzők a keresztény hitet bátorsággal helyezik el a 21. század erkölcsi kérdéseinek összefüggéseiben.