egyház

Győr – A fenti címmel Bogdányi Mária győri egyetemi lelkész és a Kortárs Kapcsolatok Misszió szervezésében dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára és dr. Nógrádi György egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő, Corvinus Egyetem tanára tartottak előadást 2015. október 26-án a győri Széchenyi Egyetemen. VIDEÓ!

Gondolom, lassan már mérgezésünk, de legalábbis csömörünk van a menekült/migráns témától. Az utóbbi hetekben, hónapokban túl sokat beszéltünk, nyilatkoztunk róla, és viszonylag kevés történt, ami a válság valódi megoldását segítené.

1956 szeptemberében lelkészkonferenciák résztvevői támadták nyíltan az egyházvezetés diktatórikus és az államot korlátlanul kiszolgáló politikáját. Ezek után nem meglepő, hogy október 22-én este a műegyetemistákhoz hasonlóan a teológus hallgatók is megfogalmazták követeléseiket, többen pedig részt vettek a másnapi tüntetésen.

Veszprém – Négyéves lett a veszprémi Örömhír Evangélikus Keresztyén Óvoda, amelynek fenntartásáról ezentúl a gyülekezet gondoskodik – írta a veol.hu.

A menekültüggyel kapcsolatban az egyházak vezetőit sorra pellengére állították a világi sajtóban: mit tesznek, mit nem a migránsokért? A tapasztalat azt mutatja, hogy ha az egyházvezetés próbálkozik is a békesség hangján szólni, a gyülekezeti tagok meghatározó részét elérte és behálózta a gyűlöletkeltő kampány. Mit mutat mindez rólunk, keresztényekről? Szembe merünk-e nézni saját, gyűlölködő tükörképünkkel?

Állam és egyház viszonya napjaink egyik legtöbb vitát és ellenérzést kiváltó kérdése. A Kötőszó blog cikksorozatában ennek a szövevényes kapcsolatnak és történelmi tapasztalatoknak járunk utána Kertész Botond történész segítségével. Sorozatunk második részében a magyar állam és az evangélikus egyház viszonyáról lesz szó – Trianontól a rendszerváltásig.

Homoszexualitás, feminizmus, liberalizmus, gender, családon belüli szerepek – vannak szavak és kifejezések, amelyek heves indulatokat váltanak ki keresztény körökben vagy amelyekről illik ugyanazt gondolni. Sorozatunkban ezeknek a kifejezéseknek és a hozzájuk kapcsolódó negatív jelentéseknek igyekszünk utána járni. Elsőként a családon belüli szerepekről lesz szó.

Érezhetően új szelek fújnak a katolikus egyházban a családot és a szexualitást érintő kérdések kommunikációját illetően is. Ezért követik világszerte sokan – nem csak katolikusok – figyelemmel az október 4-25. között tartó családszinódust, vagyis a katolikus püspökök gyűlését, melynek témája A család hivatása és missziója az egyházban és a mai világban.

Állam és egyház viszonya napjaink egyik legtöbb vitát és ellenérzést kiváltó kérdése. Cikksorozatunkban ennek a szövevényes kapcsolatnak és történelmi tapasztalatoknak járunk utána Kertész Botond történész segítségével. Sorozatunk első részében a magyar állam és az evangélikus egyház viszonyáról lesz szó – a türelmi rendelettől Trianonig – írták a Kötőszó evangélikus közéleti blog hasábjain.

Panaszkodunk, hogy konganak a templomaink, elöregednek gyülekezeteink, bottal üthetjük az ifjúság nyomát. Vágyunk rá, hogy beszéljük a fiatalok nyelvét és meg tudjuk szólítani a lelkiséget kereső, azonban az egyházaktól távol álló rétegeket is. Mégis félünk élni a nyilvános kommunikáció eszközeivel, mert nem akarjuk az egyházat reklámozni és nem akarunk világi utakat követni.