egyház

Aszód – Rendhagyó helyszínen, ezúttal az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnáziumban és Kollégiumban kezdődött 2016. február 26-án a X. zsinat 11. ülésszaka. A hagyományos módon, ezúttal is percről percre fogunk az ülésről tudósítani.

A vörös betűs cím hegyes szögként üti az olvasóba a kérdést: ezúttal vajon miféle szögesdrótról lesz szó? A 20. század mely poklába vezet be a könyv? A 2012-ben Ungváron megjelent harmadik, bővített kiadás borítója – Matl Péter szobrászművész munkája – azonnal történelmi asszociációkat kelt: cirill betűs feliratú, szalagos-búzakalászos címerkeretben szilánkosra tört, hófehér hármas kereszt, mögötte fekete sarló-kalapács sejlik. Az alcím mindjárt pontosítja az első benyomásokat: Egy kárpátaljai görög katolikus pap naplója a Gulágban.

Budapest – A bajor evangélikusokkal immáron több mint 25 éve fennálló partnerkapcsolati viszonyunk megóv bennünket a szűklátókörűségtől, és egymás kölcsönös segítésével folyamatosan tanulhatunk egymástól – hangsúlyozta Fabiny Tamás külkapcsolatokért felelős evangélikus püspök azon a programon, amelynek középpontjában a Bajorországi Evangélikus Egyházzal kialakított testvérkapcsolat állt a középpontban. Az alkalmat 2016. február 18-án tartották az Északi Evangélikus Egyházkerület székházában.

Tata – Ferenc pápa tweetjeit átlagban 9929-szer osztják tovább követői. Ez nyolcszorosa Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke eredményének, annak ellenére, hogy Obamát 58 millióan követik a világhálón, míg a katolikus egyházfőt „csupán” húszmillióan. A napokban publikált felmérésekkel kapcsolatban Franko Mátyás evangélikus lelkész megosztotta gondolatait híveivel, azt követően pedig kérdéseinkre is válaszolt.

Végre észrevette az iskolák bajait a társadalom, a pedagógusok, szülők tiltakozásaival van tele TV, rádió, internetes és nyomtatott sajtó. Végre észrevettük a bajokat mi magunk az iskolákban. Nem szeretném elmagyarázni, hogy mik a pedagógusok fő problémái, erről nap mint nap születik számtalan írás.

Annyira lehet Európa keresztény, amennyire jelen vannak benne – mint alternatív gesztusokat, viselkedési mintázatokat, gyakorlatokat, közösségeket teremtő emberek – a keresztények. Kultúra és kereszténység viszonyát jártuk körül Kamarás István szociológus és Schneller János művészettörténész segítségével.

Budapest – Tabuk nélkül az egyházaink jövőjéről címmel tartottak a héten izgalmas kerekasztal-beszélgetést Laborczi Dóra, a Kötőszó blog főszerkesztője és Gégény István, a Szemlélek blog alapító-szerkesztője részvételével a Sapientia Hittudományi Főiskolán.

A jelenlegi menekültválsággal kapcsolatban a holland keresztény testvérek is keresik a helyes, biblikus gondolkodást, hozzáállást. Tizennyolc holland egyház és különböző alapítványok, pártok összefogásával elkészült egy nyilatkozat, amely megpróbálta kilenc pontban összefoglalni, hogy mi a biblikus hozzáállás ebben a helyzetben.

Révfülöp – Volt némi bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy egészen pontosan hányadik Luther-konferenciát tartották január utolsó hétvégéjén Révfülöpön. Végül Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnöke, egyben a Balaton-parti konferencia-központ vezetője úgy döntött, hogy a tizediket, s ebben mindenki jó szívvel belenyugodott. Annál is inkább, mert ez a körülmény a legkevésbé sem befolyásolta az esemény lényegét, hiszen a színvonalas, érdekes előadások és a baráti beszélgetések bőven kárpótolták a résztvevőket a kezdeti bizonytalanságért.

A címbeli kérdés kijelentés formájában hangzott el néhány hete egy barátom szájából, valahogy így: a keresztény egyházak jelenlegi intézményrendszerének hamarosan vége. Az illetőnek keresztény cégvezetőként nem igazán érdeke, hogy a rendszer összeomlásának drukkoljon, menedzserként ugyanakkor reális víziója van arról, hogy bizonyos folyamatok milyen eredményhez vezetnek.