egyház

Budapest – Másfél évszázaddal ezelőtt született, és közel hetven éve nincs már közöttünk. Raffay Sándor (Cegléd, 1866. június 12. – Budapest, 1947. november 4.) három éven át volt lelkész Tápiószentmártonban, 12 éven át a pozsonyi teológiai akadémiának előbb rendkívüli, majd az újszövetség és az elméleti teológia rendes tanára, 37 éven át volt lelkésze a pesti egyház Deák téri lelkészi körének, mellette 27 éven át püspöke a bányai egyházkerületnek, – együttesen 55 esztendőt töltve el az egyház szolgálatában. Az alábbiakban – kiegészítve az Evangélikus Élet magazin 2016. június 12-i számában olvasható megemlékezést – munkásságának néhány meghatározó területére igyekszünk rávilágítani. Cikkünket a Zákeus Média Centrum archív felvételei színesítik, emlékezőkkel.

Riga – Egyértelmű volt a döntés: a Lettországi Evangélikus Egyház zsinati küldötteinek több mint háromnegyed része arra szavazott, hogy töröljék el egyházukban a nők ordinációját. Nemzetközi egyházi szervezetek kérdésesnek tartják a drasztikus döntést.

Templomba járó, bibliaolvasó nagycsaládban nőttem fel. Ahogy az első szavakat kimondtuk, szüleink imádkozni tanítottak. Első osztályos korunkban kaptuk első Bibliánkat. A gyülekezeti alkalmak mellett minden este családi áhítatot is tartottunk. Reggelente egyéni bibliaolvasás volt szokás nálunk az Útmutató alapján.

Budapest – Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége támogatta Trócsányi László igazságügyi miniszter a 2015-ös évről szóló beszámolóját a testület keddi ülésén.

A karzatok megjelenése az evangélikus templomokban semmiképpen sem nevezhető új jelenségnek. Már a középkor óta létező és gyakran használt építészeti elem volt a karzat, de téralkotó, térformáló tényezővé igazán csak a protestáns templomokban vált.

Evangélikus-római katolikus közös reformáció-megemlékezés 2017-ben? Lehetséges? A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) Október, a Reformáció Hónapja Bizottsága asztali beszélgetést szervezett a MEÖT Székházban. A beszélgetés célja az volt, hogy a szembenállástól a közösségig című dokumentumot az Ökumenikus Tanács Tagegyházai megismerhessék és megbeszélhessék.

Mit jelent evangélikusnak lenni ott, ahol a lutheránus egyház van kisebbségben a többi történelmi egyházhoz képest? Vannak-e lutheránus értékek és minimumok, amelyeket kisebbségi helyzetben is láthatóvá tudunk tenni? Adott-e a megfelelő anyagi és emberi erőforrás, szakmai háttér és egyházvezetői szándék mindezek kommunikálására? Mit tud hozzáadni az evangélikus teológiai szemlélet a társadalmi párbeszédhez morális válsághelyzet idején? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ az európai lutheránus kisegyházak kommunikációs bizottságának (KALME – Communiation Network of Lutheran Minority Churches in Europe) találkozóján.

Berlin – A berlini és brandenbergi régió 220 templomában lesz majd ingyenes wifi Hotspot, vagy ahogy a programban nevezik, Godspot. A távlati tervekben pedig az szerepel, hogy a régió mind a háromezer templomát ellássák majd vezeték nélküli internettel.

Budapest – Kétnapos konferenciát tartott 2016. május 18-án és 19-én a KALME, az Európai Lutheránus Kisebbségi Egyházak Kommunikációs Bizottsága (Communiation Committee of Lutheran Minority Churches in Europe). A második napon a közös európai társadalmi probléma, a menekült- és migrációs kérdés került előtérbe. A részt vevő egyházak küldöttjei mindannyian beszámoltak hazájuk e téren tett erőfeszítéseiről. A Magyarországi Evangélikus Egyház menekültek között végzett diakóniai munkáját dr. Fabiny Tamás püspök és Hajdú Tibor ecsetelte.

„Ez a történet nem csak rólunk és korántsem csak a nőkről szól. A szül(et)és méltóságának és minőségének óvása össztársadalmi feladat, hisz a felnövekvő generáció életminőségére is döntő hatással lehet.”