„A testvérkapcsolat alapja az elhivatottságban rejlik. Ugyanis 1990-től, közös összefogásnak köszönhető, hogy még mindig töretlen az együttműködés közöttünk. Az iskolák növendékei rendszeresen látogatják egymást, nyolc-tíz napot töltenek külföldön. Ősszel a németországi gyermekeket látjuk vendégül, míg a bonyhádiak tavasszal utaznak Treuchtlingenbe” – mondta Heidecker Edina tanár.

Minden évben 15-20 gyerek jött Bonyhádra; időközben a tanárok között is emberi kapcsolatok szövődtek, barátságok alakultak ki. – Szerintem ez tartja életben ezt a cserekapcsolatot – szögezte le Váczi Enikő tanár. – Értékes dolog, hogy egész magas szinten tanulják a gyerekek a német nyelvet, anyanyelvi környezetben gyakorolhatják. Kapcsolatokat is építhetnek nyelvtanulás címén.

Idén is végig aktív, lelkes diákok és tanárok jellemezték a partnerséget. – „Vendégeink természetesen megtekintették Budapest nevezetességeit. Óbányán a turistaházban volt egy ottalvásos éjszaka túrázással, sportprogramokkal, kézműves foglalkozással. Ez mindjárt a hét elején volt, és segített abban, hogy összekovácsolódjon a magyar és a német társaság. Voltak Pécsen; Bonyhádon a zománcgyárat nézték meg; Herbst Helgánál fazekaskodtak. Minden napra jutott program. Mondták is a gyerekek, túlfeszített héten vannak túl, de a visszajelzések alapján nagyon élvezték.”

„Nem unatkoztak, tetszett nekik – jegyezte meg Váczi Enikő. – Tavasszal a mi gyerekeink mennek Németországba. Treuchtlingen egy kis ékszerdoboz Bajorország északi részén Nürnberg mellett, valószínűleg a bonyhádi gyerekeknek nagyobb élmény a külföldön eltöltött egy hét. A közösségi létforma megélése amúgy is fontos a tinédzserek számára. Egy ilyen közösségnek megtartó ereje van: a gyerekek megtanulhatják a másik országból, kultúrából érkezők megértését és elfogadását, megtapasztalhatják az alkalmazkodást, lojalitást. A gyerekek között még házasság is létrejött. A fiú a német, a lány a magyar csapatban volt. A cserekapcsolat után is tartották a kapcsolatot. A lány kiköltözött Treuchtlingenbe, ott élnek, már családjuk van.”

1990-ben levélváltással kezdődött

1989 decemberében a treuchtlingeni Senefelder-Schule a Bajor Fiatalok Körétől (Bayerischer Jugendring) egy listát kapott, amely tartalmazta azon magyar gimnáziumok nevét és címét, amelyek szívesen alakítottak volna cserekapcsolatot német, illetve bajor gimnáziumokkal, iskolákkal. Így esett a választás a bonyhádi intézményre. 1990 februárjában az első diákok levelet váltottak. A tavaszi szünetben került sor a két iskolavezetés közti párbeszédre. 1990 szeptember 16. és 27. között utaztak először treuchtlingeni diákok Bonyhádra. 1991 tavaszán pedig a magyar gyerekek kirándultak Németországba.

A tanárok sokat tettek a kapcsolatért

1990 óta a kötelék a két iskola között erősödött. Amikor 2006-ban a bonyhádi gimnázium 200 éves fennállását ünnepelte, a jubileumi ünnepségre az akkori iskolavezetõ, Werner Sittauer is hivatalos volt. Az alapító tagok közül Ulrike Rauscher a 20. jubileumi utazásig kísérte a diákokat, azóta magán céllal jön csak Bonyhádra. Ugyanígy Felix Birnthaler is, aki néhány éve nyugdíjas. 2007 óta német részről Tino Lemke tanár a kapcsolat életben tartója. Magyar részről pedig Sántha Lászlóné, Körper Mária és Tamás Erika tanárok tettek sokat a kapcsolat alakulásáért és fennmaradásáért.